A tartalomból:
Antalóczy Katalin – Sass Magdolna: Működőtőke-befektetések és a külkereskedelem modernizációja – nemzetközi kitekintés és hazai tapasztalatok
Nikodémus Antal: A hazai innováció perspektívái EU-s csatlakozásuk előestéjén
Dombi Ákos: Az extern inflációs többlet Magyarországon és az euró bevezetésének optimális időpontja
Tudományos Tájékoztató: Ki a jobb? (Becsky Róbert)
JOGI MELLÉKLET: Dr. Vörös Imre: A külföldi tulajdon és a külföldi beruházások védelmének jogi eszközei
Decemberi számunk
a hazai műszaki fejlődésre ható két fontos gazdasági tényező, a működőtőke-beáramlás és az innováció folyamatával foglakozó egy-egy cikkel indul. A működőtőke-befektetéseket elemző, átfogó mű két részes. A szerzők először nemzetközi kitekintésben vizsgálják a külföldi tőkebefektetések hatását a külkereskedelmi modernizációra, számos ország példájával. A második rész a hazai összefüggéseket vizsgálja, mindenekelőtt a multinacionális vállalatok megjelenésének szerepét a külkereskedelem szerkezetének átalakulásában. Egyebek között kísérletet tesznek a szerzők a high-tech külkereskedelem alakulásának összegzésére és belső szerkezetének felvázolására. – Az innováció hazai perspektíváit vizsgáló cikk egyik megállapítása szerint a 90-es évek látványos sikereit egy lényegében passzív, a működőtőke-beáramlásra alapozott stratégiával is el lehetett érni, a jelenlegi helyzetben azonban a versenyképesség javítása céljából nagyobb aktivitásra van szükség. Ennek fontos része az innováció- és technológiapolitika, ezen belül egyebek között az ipari parkok, a klaszterképződés támogatása. Kiemelkedő jelentőségűnek ítéli a szerző, hogy a kis- és középvállalati szektor is növelje innovációs piaci súlyát. – Bár a kormány és a Magyar Nemzeti Bank kinyilvánította azt a szándékát és célját, hogy hazánk 2008-ban csatlakozzon az eurózónához, a szakmai viták nem szűnnek, és az utóbbi hetek-hónapok fejleményei hatására nyilván csak erősödni fognak. Szerzőnk az olvasók figyelmébe ajánl egy sor érvet, amely az időpont elhalasztása mellett szól. Gazdag elemzése főképp két számottevő inflációnövelő tényezőt vesz célba. Az egyik a közgazdaságtudományban Balassa-Samuelson hatásnak nevezett összefüggéshez kapcsolódó strukturális alapú inflációs többlet, amelyet a szerző tág elméleti és nemzetközi kontextusban vizsgál, a másik a fogyasztói árszerkezet szükségszerű átalakulásából fakadó extern inflációs többlet. – A GKI Gazdaságkutató Rt-nek a hazai gazdasági versenyképességéről és tőkebefektetések alakulásáról tartott konferenciájáról számol be Tudományos Tájékoztatónk.