A tartalomból:
KÖRKÉRDÉS: az EU-csatlakozás várható közvetlen hatásairól – II. rész. Válaszolnak: Bácskai Tamás, Becsky Róbert, Blahó Miklós, Fazekas Károly, Hamar Judit, Hanti Erzsébet, Kovács Árpád, Losoncz Miklós, Palánkai Tibor, Pitti Zoltán, Rácz Margit, Szabó Iván, Szili Márta, Tardos Márton, Török Ádám
NÉMETH GYÖRGY: Esszé nyugdíjról, nyugdíj-rendszerekről, nyugdíjreformról -II. rész
JANCSIK ANDRÁS: A nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem liberalizációja
JOGI MELLÉKLET: DR. TATTAY LEVENTE: A szoftver és az adatbázisok jogvédelme
Februári számunk
a hazánk EU-csatlakozásával foglalkozó körkérdés második részével indul. Míg az első részben a választ adók kevesebb, mint fele volt kutatóintézeti, egyetemi ember, e második részben a túlnyomó többség ilyen – elemző, értékelő jellegű – tevékenységet folytat, ide sorolva a két válaszoló újságírót is. Néhány üdítő kivétel van a cselekvő gyakorlat köréből: említsük meg az MSzOSz gazdaságpolitikai ügyvivőjét, az Állami Számvevőszék elnökét, vagy az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnökét, a Joint Venture Szövetség igazgatóját; ők természetesen elsősorban szervezetük szemszögéből tárgyalják az EU-csatlakozás ügyét. Az általános megközelítések mellett néhány kutató is szakkérdést vizsgál, ilyen például a foglalkoztatási, külgazdasági és az adóharmonizációval foglalkozó minielemzés. – A nyugdíjreform tág horizontú újragondolását célul kitűző kétrészes esszé második részében a szerző az 1997-ben eldöntött és 1998. január 1-jével életbe lépett magyar nyugdíjrendszer kritikájával foglalkozik, miután az előző részben a nyugdíjrendszerek elméleti alapjait és elveit értékelte. A hazai reform gyakorlati megvalósulását összeveti a Világbank úgynevezett hárompilléres reformjavaslatával is. – A XX. század a gazdaság alapvető szektorai közül a szolgáltatások rendkívül gyors fejlődését hozta el. A szolgáltatások is részesei lettek a globalizációs folyamatnak, nemzetközi kereskedelmük hallatlan mértékben fellendült. Minden jel szerint így lesz ez a XXI. században is. Ugyanakkor megállapítható, hogy a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének liberalizáltsági foka nem éri el más szektorokét. A szolgáltatások kereskedelmében élenjáró fejlett és átalakuló országok szabályozása terén a helyzet kedvezőbb, a deficit inkább a fejlődő világban van. A WTO, a nemzetközi kereskedelem liberalizálására törekvő szervezet uruguayi tárgyalási fordulójának eredménye a szolgáltatások kereskedelmével foglalkozó általános egyezmény (GATS) megalkotása volt, ez a fennálló helyzetet rögzítette. Az előrelépésre az új forduló keretében történnek erőfeszítések. Az előzményeket, a helyzetet és a problémákat tekinti át cikkében szerzőnk.