A tartalomból:
Konjunktúraelemzések 2004 tavaszán
Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet makrogazdasági előrejelzéseiből (Belyó Pál)
A GKI Gazdaságkutató Rt. Prognózisa 2004-re (Karsai Gábor)
A KOPINT-DATORG elemzése és prognózisa (Ádám Zoltán)
A Pénzügykutató Rt. elemzése és prognózisa (Petschnig Mária Zita)
Inotai András: Az Európai Unió reformjai és a bővítés – I. rész
Mészáros Ádám: A magyarországi közvetlen külföldi működőtőke-beruházások exportenkláve jellege
Karsai Judit: Honnan remélhetnek kockázati tőkét a magyarországi vállalkozások?
Szabó Jenő: A cancúni kudarc agrárgazdasági következményei
JOGI MELLÉKLET: Krámer Dániel – Lánczhidi Péter – Sárai József: A közösségi versenyjog alkalmazásának eljárási reformja – II. rész
Áprilisi számunk
sok tekintetben tükrözi a magyar gazdaság helyzetét és dilemmáit a hazánk európai uniós csatlakozását közvetlenül megelőző időben. Először a négy nagy konjunktúrakutató intézet elemzését adjuk közre, amelyben értékelik a 2003. év gazdasági folyamatait és összefoglalják előrejelzésüket a 2004. évre. Igen bíztató, hogy az EU-belépés idejére a magyar gazdaságban trendforduló alakult ki – a folyamatok kedvezőbbre fordulását valamennyi írás nyugtázza. A külgazdasági feltételek javulása mellett a pozitív változások megszilárdulásának feltételeként kiemelik a szigorú fiskális politika fontosságát, azt, hogy a kormányzat ellenálljon a költekezési nyomásnak. – Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója kétrészes cikkében azt vizsgálja, milyen Európai Unióhoz csatlakozunk. A cikk most közölt első része mérlegeli, milyen eredményeket értek el a célul kitűzött politikák formálásában; a második rész a soron következő feladatokkal foglalkozik majd. Az első részben négy téma kerül terítékre: (1) az intézményrendszer és a döntéshozatal, (2) a közös agrárpolitika, (3) a közös költségvetés és (4) a közös pénz. – A hazai gazdasági növekedés meghatározó eleme volt és marad a külföldi tőke beáramlása. Nem mindegy azonban, hogy a beáramlott tőke milyen mértékben mozgatja meg az egész gazdaságot. Elterjedt vélemény, hogy a nálunk megtelepedett multinacionális cégek leányvállalatainak nincsenek kiterjedt kapcsolataik a hazai gazdaság szereplőivel, hanem lényegében enklávéjelleggel működnek. Szerzőnk az elméleti megközelítést is felvázolva és korábbi kutatásokra is támaszkodva erről az igen fontos témáról adja közre véleményét. – A vállalkozói szféra fejlődésében jelentős szerepet tölthetnek be a kockázati tőke befektetői. Szerzőnk, a téma kiváló szakértője, sajátos helyzetre hívja fel a figyelmet: a szűk keresztmetszetet nem a befektethető tőke jelenti, a tőkebőség és az ezzel párhuzamos tőkeéhség együttes jelenlétét az alkalmas befektetési célponttá alakított vállalkozások hiánya okozza. A korai stádiumban tartó vállalkozások befektetéséretté tételében az erre specializálódott magánszemélyeknek, az ún. üzleti angyaloknak fontos szerepük lenne, ezek száma azonban igen kicsi. – Egy korábbi számunkban (2003. október) a WTO cancúni miniszteri konferenciája előtti értékelést közöltünk a tervezett új nemzetközi agrárkereskedelmi megállapodás körvonalairól. Cancún kudarcként vonult be a tárgyalások történetébe. Az USA és az EU közös tárgyalási javaslata elbukott, azzal szemben széles körű, az emberiség mintegy felét reprezentáló ellensúly képződött. Vélemények szerint a multilaterális szabályalkotás lehetőségét és szükségességét elvető fejlődő országok valójában önmaguknak ártottak, hiszen a piacra jutási esélyekben meglévő egyensúlytalanság ma elsősorban őket sújtja. Szerzőnk, aki cikkében vizsgálja a kudarc okait, hasonlóképpen vélekedik, amikor a fejlődők pirruszi győzelméről ír.