Konjunktúraelemzések 2011 tavaszán
Karsai Gábor (GKI Gazdaságkutató Zrt.), Bartha Attila – Nagy Katalin – Palócz Éva (KOPINT–TÁRKI Zrt.), Csermely Ágnes (Magyar Nemzeti Bank), Petschnig Mária Zita (Pénzügykutató Zrt.), Balatoni András (Századvég Gazdaságkutató Zrt.)
Réti Tamás: A külföldi tőke változó szerepe a két világháború között Magyarországon
Benczes István: Nemzeti szintű fiskális szabályok használata az Európai Unióban
Fekete László – Boda Zsolt: A tudás termelői? Az Európai Unió kormányainak és nagyvállalatainak hozzá járulása a tudásgazdaság létrehozásához
Új könyvek: Káldyné Esze Magdolna – Kruppa Éva – Ferkelt Balázs – Takács Gábor: Integrálódó Európa II. – Hatáskörök, politikák (Domonkos Endre)
Jogi Melléklet: Versenypolitika és versenyképesség: Jürgen Basedow: Az európai jog versenykorlátozásokra vonatkozó szabályainak fejlődése – A decentralizációtól a közgazdasági megközelítésen át a magánjogi jogérvényesítésig
Külgazdaság, LV. évf., 2011. március–április (3–37. o.)
Konjunktúraelemzések 2011 tavaszán
Karsai Gábor (GKI Gazdaságkutató Zrt.), Bartha Attila – Nagy Katalin – Palócz Éva (KOPINT–TÁRKI Zrt.),Csermely Ágnes (Magyar Nemzeti Bank), Petschnig Mária Zita (Pénzügykutató Zrt.), Balatoni András(Századvég Gazdaságkutató Zrt.)
A különböző intézmények minden év tavaszán közreadják előző évi gazdasági helyzetértékelésüket és prognózisukat. A sajtó többnyire csak a legfontosabb gazdasági mutatókról ad tájékoztatást, és igen röviden számol be az értékelésről, az intézetek által készített vaskos tanulmányok pedig nem mindig jutnak el az érdeklődőkhöz. Ezért 2001 óta közöljük ezekből az értékelésekből, illetve prognózisokból a rövid összefoglalókat. A legújabb elemzések a 2008 őszétől elmélyülő pénzügyi válság és gazdasági visszaesés következményeit, a kilábalás feltételeit tekintik át. Bemutatják az új kormány működését kísérő fejlemények elemzésekben is visszatükröződő bizonytalanságát, eltérő megítéléseit.
Külgazdaság, LV. évf., 2011. március–április (38–54. o.)
A külföldi tőke változó szerepe a két világháború között Magyarországon
Réti Tamás
A két világháború közötti évek jelentős változást hoztak a magyar gazdaság nemzetközi pozíciójában. A monarchia felbomlását követően létrejött a független gazdaság, a saját pénzügyi rendszer és az önálló nemzeti pénz. A korábban regionálisan integrált piac felbomlott, a vesztes háborút követően az ország súlyos veszteséget szenvedett területét és lakosságszámát illetően. A külkereskedelem súlya megnövekedett, és nehéz feladat volt a nemzetközi gazdaságba történő integráció. Az első világháború előtti arányához képest a külföldi működőtőke-befektetések részesedése csökken, de ugyanakkor nagyarányú hitelbeáramlás történt. A kölcsönnyújtásban az angolszász országok és más nyugat-európai államok állnak az élen, emellett részükről megindult a magyar részvénytőke felvásárlása is. A nagymértékű tőkebeáramlás elősegítette a gazdaság stabilizációját, és számos ágazatban kiegészítette az alacsony belföldi tőkefelhalmozást, hozzájárult számos iparág modernizációjához. A villamosgépipar, a szállítóeszközök gyártása, az olaj-, szén- és a bauxitbányászat, a fogyasztási iparágak és a bankrendszer részesült elsősorban a külföldi tőkebefektetésekből. A világgazdasági válság a nyitott, közepesen fejlett és törékeny gazdaságot erőteljesen sújtotta. A korábbi liberális gazdaságpolitika az adósságválság és a gazdasági szükséghelyzet következtében egyre inkább protekcionista irányba változott, kötött valutagazdálkodást vezettek be, a konvertibilitást és az adósságszolgálatot felfüggesztették. A külföldi tőkebeáramlás megállt. Az 1930-as évektől a válságmenedzselés hatására a fellendülés megindult, de az állam beavatkozó, irányító szerepe erősödött. A kormányzatok részéről egyre inkább megnyilvánuló gazdasági nacionalizmus sértette a külföldi befektetők érdekeit. A német katonai, ideológiai és gazdasági terjeszkedés együtt járt a magyar kormányok nyugati tőkebefektetéseket korlátozó gazdaságpolitikájával.
Journal of Economic Literature (JEL): N14, N24, F21, F59.
Külgazdaság, LV. évf., 2011. március–április (55–75. o.)
Nemzeti szintű fiskális szabályok használata az Európai Unióban
Benczes István
Annak ellenére, hogy a közösségi szintű költségvetési politikai szabályok mindmáig az európai Gazdasági és Monetáris Unió intézmény- és szabályrendszerének legtöbbet vitatott pillérének számítanak, az Európai Unió tagállamai (eurózónán belül és kívül) az elmúlt közel húsz esztendőben folyamatosan vezettek be különféle, számszerű formában megadott fi skális szabályokat nemzeti szinten is. Az általános indoklás szerint a saját kezdeményezésre megvalósított korlátozások bevezetésére azért került sor, hogy érdemben erősödjön a költségvetési politika kiszámíthatósága és fegyelmezettsége. A nemzeti szintű szabályok vizsgálata nyomán azonban arra mutat rá a cikk, hogy az EU tagállamainak egy jelentős csoportja már úgy és akkor döntött szabálybevezetés mellett, amikor az adósságállomány mérséklődése egyértelműen megindult. A szabály ezért inkább egy a fenntarthatóságot megcélzó költségvetési reformprogram elemének volt tekinthető, semmint olyan önálló kezdeményezésnek, amely aztán önmagában lett volna képes a fi skális fegyelem erősítésére. Megkockáztatható ezért, hogy országok nemcsak azért döntenek fi skális szabályok bevezetése mellett, hogy így biztosítsák a fi skális fegyelem (később remélt) meggyökereztetését, hanem azért, hogy a fi skális fegyelem megteremtése és megtartása iránt már eleve elkötelezett országok képesek legyenek konszolidálni és fenntartani az elért eredményeket.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E62, H50, H60.
Külgazdaság, LV. évf., 2011. március–április (76–106. o.)
A tudás termelői? Az Európai Unió kormányainak és nagyvállalatainak hozzá járulása a tudásgazdaság létrehozásához
Fekete László – Boda Zsolt
Az 1990-es évek eleje óta tudományos értekezések és kormányzati tervezetek szerzői egyre inkább a tudásban, annak létrehozásában, használatában és cseréjében vélik felismerni a gazdasági növekedés és társadalmi fejlődés legfontosabb forrását. Mindezek ellenére az európai nagyvállatok innovációs, kutatási-fejlesztési aktivitása, kutatási-fejlesztési költségvetése nem tükrözi ezt a felismerést. Ugyanez vonatkozik az Európai Unió és a tagállamok kormányainak politikai nyilatkozataira is: csaknem tíz évvel a Lisszaboni Stratégia meghirdetése és évről évre történő megerősítése után az EU-tagállamok többsége nem tudott érdemleges előrelépést tenni az innováció, a kutatás-fejlesztés terén. Az Európai Uniónak nemhogy nem sikerült „a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává válnia”, de az elmúlt tíz év során tovább mélyült az innovációs szakadék az Európai Unió tagállamai és a globális gazdaság leginnovatívabb országai között.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: L94; L95; L96; O30; O31; O32; O38; O52; Q43.
Jogi Melléklet: Versenypolitika és versenyképesség
Az európai jog versenykorlátozásokra vonatkozó szabályainak fejlődése – A decentralizációtól a közgazdasági megközelítésen át a magánjogi jogérvényesítésig
Jürgen Basedow
A cikk a szerzőnek a Bécsi Egyetem (Universität Wien) által szervezett „Tagung zum Thema Wettbewerbsrecht 2008/2009” című konferencián 2008. november 27-én elhangzott előadásanyagának bővített változata. (Eredeti címe: Entwicklungslinien des Europäischen Rechts der Wettbewerbsbeschränkungen – Von der Dezentralisierung über die Ökonomisierung zur privaten Durchsetzung.) A cikk első része az európai versenyjog fejlődését tekinti át vázlatosan a kezdetektől napjainkig, míg a második rész a közgazdasági megközelítés (more economic approach) alkalmazását veszi górcső alá.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K21