Árfolyamháború vagy/és kereskedelmi háború?
Kínai–amerikai vita a renminbi árfolyamáról
CSÁKI GYÖRGY
A 2007–2009-es globális válság egyik legfontosabb következménye a világgazdasági erőviszonyok átrendeződése volt, amelynek leglátványosabb s valóban legfontosabb eleme Kína világgazdasági pozícióinak felértékelődése volt. Az USA egyre növekvő folyó fi zetésimérleg-hiányának következtében felerősödtek az USA-ban a kínai árfo- lyam-politika kritikái. E kritikák hevessége már egy „kereskedelmi háború” rémké- pét is felidézte, aláásva az USA–Kína-kapcsolatok jövőjét – ami a világgazdasági stabilitást is veszélyeztetheti. A tanulmány a kínai árfolyam-politikát illető kritikák bemutatása mellett kitér az ellenvéleményekre is – felvázolva a lehetséges megoldási módokat is. Hosszabb távon a renminbi globális tartalékvalutává válása lehet/lesz a kiút – az odavezető út azonban hosszú, sok vitával és konfl iktussal terhes lesz.
Áldozat vagy haszonélvező?
A válság hatása az európai energiapiacokra
SOMOSI SAROLTA
A 2008 őszén kezdődött pénzügyi, majd később a reálgazdaságot is alapjaiban meg- rengető válságról már számos tanulmány készült. Ismerjük a kiváltó okokat, a ha- tásait is. Találtunk azonban olyan ágazatot, amelyet nem vizsgáltak még átfogóan a megváltozott körülmények között a hazai szakirodalomban. Az energetikát is érin- tette a válság, azonban úgy véljük, hogy ennek nem kizárólag negatív hatásai voltak. A válság kezelésének adottak voltak az energiapiacokat érintő olyan eszközei, mint a különadók, a privatizáció, illetve az újonnan kialakult helyzet egyik következmé- nye néhány tagállamban az állami tulajdon kiterjesztése lett. Az energiaszektorba is begyűrűző válságot – mint más területeken is – elsősorban a nemzeti szintű támo- gatásokkal orvosolták. Ebben az ágazatban azonban a versenyszabályok kevésbé lazultak fel, és a támogatások a vállalatmentés helyett inkább a fejlesztéseket szol- gálták. Ha pedig a tervezett uniós támogatások is megvalósulnak, akkor az ágazat a válság nyertesévé válhat. Az európai energiapiac jövője tehát azon múlhat, hogy felismerik-e, élnek-e a tagállamok és az Európai Unió az új körülmények adta lehe- tőségekkel.
A tartós fogyasztási cikkek javítása és alkatrészellátása versenyjogi szempontból VINCZE JÁNOS
A tartós javak piacainak, illetve az ezekhez csatlakozó úgynevezett utópiacoknak a versenyjogi szabályozása kiemelkedően fontos probléma. Régóta ismert, hogy a váltási költségek miatt sok „bezárt” fogyasztó lesz az utópiacokon, és ennek meg- akadályozására a márkák közötti verseny erősítése az egyik legfontosabb eszköz. Később azonban kétségek merültek fel ennek a megoldásnak a hatékonyságával kapcsolatban is. Ezért a versenyhatóságok a konkurens vállalatok kizárását az utó- piacokról egyre inkább csak komoly hatékonysági érvek mellett fogadják el. A ver- senyhatóságok a piac meghatározásánál gyakran pontos mennyiségi érvelés nélkül is a szeparált piacok (elkülönült elsődleges és utópiacok) feltevését fogadják el. A té- mának külön érdekességet adott az utóbbi időben az a tény, hogy a tartós fogyasz- tásicikk-piacokon gyakran megfi gyelhetők nem tökéletesen racionális fogyasztói döntések, és több olyan vállalati stratégiát azonosítottak, amelyek ezeknek a kihasz- nálására irányulnak. Elméletileg belátható, hogy a fogyasztói racionalitás hiánya csökkenti a verseny erejét, és a tökéletes verseny sem megoldás a problémára.
VERSENYPOLITIKA ÉS VERSENYKÉPESSÉG
* A tanulmány írását – részben – a GVH Versenykultúra Központ támogatta.
Vincze János, a Budapesti Corvinus Egyetem docense és az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének főmunkatársa. E-mail cím: janos.vincze@uni-corvinus.hu.
A hitelbiztosítéki jog és a gazdaság összefüggései DR. BODZÁSI BALÁZS
A polgári jogon belül a hitelbiztosítékok joga az a terület, amely a legszorosabban kapcsolódik a gazdasághoz. A szerződéses biztosítékok szabályozásának gazdasági hátterét a magyar jogirodalomban eddig mélyebben még nem tárgyalták. A külföldi jogirodalom azonban már hosszabb ideje foglalkozik a biztosítékok közgazdasági elemzésével, valamint a hitelezés és a hitelbiztosítékok közötti szoros kapcsolattal. A tanulmány történeti példákon keresztül is bemutatja, hogy a gazdaságban jelent- kező igények – elsősorban a növekvő hiteligény – hogyan hatnak a biztosítékok jogi szabályozására. A tanulmány a 21. század elején megjelenő gazdasági folyamatok és a biztosítékok alkalmazása közötti kölcsönhatás elemzésével zárul.