Konjunktúraelemzések 2021 tavaszán.
GKI Gazdaságkutató Zrt. – Karsai Gábor, Kopint-Tárki Zrt. – Nagy Katalin – Matheika Zoltán – Palócz Éva, Magyar Nemzeti Bank – Kis Katalin, Pénzügykutató Zrt. – Várhegyi Éva, Századvég Gazdaságkutató Zrt. – Horváth Diána – Molnár Dániel – Regős Gábor, Makrogazdasági mutatók és előrejelzések
Konjunktúraelemzések 2021 tavaszán A Külgazdaság 2001 óta közli a gazdaságkutatók prognózisait és elemzéseit, ezt a hagyományt követi a mostani szám is. „A világgazdasági kilátások nagyon bizonytalanok a járvány egy éve után is. A vírus új mutációi és a halálos áldozatok nagy száma növeli az aggodalmakat, annak ellenére, hogy a javuló átoltottság enyhít azokon (…) A világgazdaság 2021-ben 6 százalékkal, 2022-ben 4,4 százalékkal növekedhet” – közölte idei tavaszi globális kitekintésében a Nemzetközi Valutaalap. Európa növekedési kilátásai ennél valamelyest szerényebbek, és a magyar gazdaság sem éri el még az idén a 2019-es teljesítményét – így jellemezhető a gazdaságkutatói konszenzus. Egyedül a Magyar Nemzeti Bank üt meg ennél optimistább hangot, amely nem tartja kizártnak, hogy idén a gazdaság ledolgozza mindazt a veszteséget, amelyet tavaly a járvány alatt elszenvedett. A Pénzügykutató március 24-én, a GKI március 30-án tette közzé prognózisát. A Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentése március 25-én jelent meg. A Századvég Gazdaságkutató tanulmánya március 31-én érkezett a Külgazdaság szerkesztőségébe. Az elemzések bemutatását a Kopint-Tárki zárta április 7-én. Journal of Economic Literature (JEL) codes: A1, E0, E6.
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ
Újabb megaregionális szabadkereskedelmi egyezmény: az Átfogó Regionális Gazdasági Partnerség (RCEP)
CSÁKI GYÖRGY
A tanulmány célja a közelmúltban aláírt Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség- (Regional Comprehensive Economic Partnership – RCEP) egyezmény bemutatása és elemzése. A tágan értelmezett előzmények között röviden ismerteti a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership – TTIP), a Transz-csendes-óceáni Partnerség (Trans-Pacific Partnership – TPP) és az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific Partnership – CPTPP) létrejöttének körülményeit is. Ezek a törekvések elválaszthatatlanok attól a ténytől, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization – WTO) 1995. évi megalapítása óta képtelen volt bármilyen fontos sokoldalú megállapodás elérésére, a Vitarendezési Testület tagjainak elmaradt jelölése következtében immár teljesen működésképtelenné vált. Az RCEP (a CPTPP-vel együtt) Ázsia és a csendes-óceáni térség további felértékelődését, ugyanakkor az USA befolyásának gyengülését jelzi a régióban. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F10, F13, F15.
ÚJ KÖNYVEK
Az Európai Unió elmélyítésének kulcskérdései Ismertetés és reflexiók Halmai Péter: Mélyintegráció. A Gazdasági és Monetáris Unió ökonómiája (Akadémiai Kiadó, 2020, Budapest, 538 oldal) című könyvére
KŐRÖSI ISTVÁN
Halmai Péter könyvében az európai integráció elméleti, gazdaságstratégiai és gazdaságpolitikai szempontjait összekapcsolva tárgyalja. A gazdasági és monetáris unió gazdaságtanának új, átfogó
elemzését nyújtja. Rámutat, hogy az európai integráció a regionális gazdasági együttműködés mély és széles formája. Feltárja és bizonyítja, hogy a mélység az európai integrációban döntő jelentőségű. Újdonság az elmélyítés fő jellemzőinek elemzése, a mélyintegrációt megalapozó gazdasági mechanizmusok, meghatározó tényezők és az intézményrendszer komplex bemutatása. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F15, F36.
JOGI MELLÉKLET
Plurilaterális nemzetközi szerződések a Kereskedelmi Világszervezet rendszerében
TAKÓ DALMA
A dohai forduló során a Kereskedelmi Világszervezet multilaterális szerződési rendszere működésképtelennek bizonyult. A kialakult válsághelyzet és az ebből adódó feszültségek miatt új megoldások keresése vált szükségessé. A lehetséges megoldások között a nemzetközi kereskedelmi jogban egyre hangsúlyosabban vetődik fel a plurilaterális szerződések témaköre, e megállapodásokkal kapcsolatban ugyanakkor korántsem létezik egységes álláspont. A kérdéskör egyre növekvő aktualitása okán a tanulmány a Kereskedelmi Világszervezet szerződési rendszerén belül a plurilaterális megállapodások meghatározásával, státuszával, szerepével és jelentőségével foglalkozik. A témakört azonban nem kizárólag a világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény fényében tárgyalja, hanem kitér a plurilaterális megállapodásokkal összefüggésben felmerülő nemzetközi közjogi, valamint nemzetközi kereskedelmi jogi szakirodalmi álláspontok ismertetésére is. Mindezzel a tanulmány célja a szóban forgó szerződésekkel kapcsolatos homályos, tisztázandó kérdések felvetése, valamint azok lehetséges megválaszolása. Journal of Economic Literature (JEL) kód: K33