Menekülés Keletre?
Termelési tevékenységek relokációja Magyarországra és Magyarországról a válság idején
HUNYA GÁBOR – SASS MAGDOLNA
A termelésáthelyezések révén jelentős változások mennek végbe a nemzetközi munkamegosztásban. Magyarország mindeddig nettó kedvezményezettje a relokációknak: jóval több beruházási projekt és munkahely érkezik Magyarországra, mint amennyi elmegy tőlünk. A cikk alapját egy speciális adatbázis képezi, amelynek elemzése révén képet kaphatunk arról, hogy mely vállalatok relokálnak, milyen ágazatokban valósulnak meg leginkább a relokációk, és melyek azok a külföldi helyszínek, amelyek érintettek a Magyarországra vagy Magyarországról megvalósított termelésáthelyezésekben. A cikk külön foglalkozik a válság lehetséges hatásával a relokációk alakulására. Eredményeinket összevetjük a szakirodalom következtetéseivel is.
A nyitott innováció szerepe a gazdasági felzárkózásban
BÉZA DÁNIEL – KÁLLAY LÁSZLÓ
Magyarország – bár több fejlett országokat tömörítő nemzetközi szervezet tagja – felzárkózó, vagy inkább felzárkózásra törekvő országnak tekinthető. Az Európai Unió kemény küzdelmet folytat azért, hogy megőrizze nemzetközi versenyképességét, miközben Magyarország uniós tagságának első tíz évében nem tudta mérsékelni a fejlett uniós tagországokkal szembeni lemaradását. A felzárkózás és a gazdasági fejlődés ütemét meghatározó komplex tényezők egyike az innovációs teljesítmény. Cikkünkben azt a kérdést vizsgáljuk meg, hogy az innovációs folyamatban betöltött lehetséges szerepek hogyan befolyásolhatják a felzárkózási esélyeket. Véleményünk szerint a relatív gazdasági fejlettség változásához az értéklánc korai, magas hozzáadott érték termelésére esélyt adó szakaszában kell növekednie a hazai aktorok részesedésének. Több kutatás eredményei is arra a következtetésre vezetnek, hogy a nemzetközi cégek magyarországi leányvállalati csak nagyon korlátozott mértékben tudnak hozzájárulni a hazai innovációs teljesítmény fokozásához. Azokat a kompetenciákat, amelyek versenyképességüket meghatározzák, sokkal nagyobb mértékben tartják meg a vállalati központokban, mint a gyártást, a kereskedelmet és a támogató szolgáltatásokat. Ennek megfelelően a technológiafejlesztési tevékenység általában az anyaországban valósul meg. Amellett érvelünk, hogy a nyitott innováció terjedése új esélyeket jelent a kis nyitott gazdaságú országok innovátorai számára. Az innovációs folyamat lehetséges forgatókönyvei között egyre nagyobb súllyal jelenik meg a szellemi tulajdon vagy az azt magában foglaló cég értékesítése nagyvállalatok számára. A nemzeti innovációs politikáknak az egyetlen vállalat keretei között véghezvitt innováció mellett a nyitott innováció lehetséges formáit is ösztönözni, finanszíroznia érdemes.
A nemzetközi kereskedelem hatása a kibocsátáselszámolási módszertanra Kína példáján keresztül
CSUTORA MÁRIA – VETŐNÉ MÓZNER ZSÓFIA
A fokozódó globális kereskedelem és klímaváltozás korában az üvegházhatású gázok elszámolásakor rendkívüli jelentőségű a nemzetközi kereskedelem hatásának figyelembevétele. A fejlett országokban az importált termékek növekvő fogyasztása következtében szétválik a termékek előállítása és fogyasztása során keletkező haszon, illetve a termék előállítása során keletkező üvegházhatású kibocsátásokért vállalt felelősség. A cikk bemutatja a jelenlegi kibocsátáselszámolási módszertanok alkalmazásának előnyeit és hátrányait, majd egy olyan új módszertant javasol, amely a megosztott felelősség elvére épül – figyelembe véve a nemzetközi kereskedelem hatásait. A szerzők a kínai export példáján empirikus eredményekkel támasztják alá a módszertan jelentőségét. A javaslat lényege, hogy egy termék előállítása során keletkező üvegházhatású gáz kibocsátásának anyagi inputokhoz kapcsolódó részét a terméket importáló országhoz számoljuk el, a hozzáadott érték előállításához kapcsolódó kibocsátásokat a termelő országhoz. Így a termékek előállítása során keletkező kibocsátások, valamint a gazdasági és fogyasztói hasznok nem válnak szét egymástól.
Milyen erőfeszítéseket tesznek a hazai kis- és középvállalatok a versenyszabályoknak való megfelelés érdekében? Egy empirikus kutatás eredményei
NAGY CSONGOR ISTVÁN
A tanulmány a hazai kis- és közepes vállalkozások gyakorlatát elemzi a versenyjogi szabályok betartása/betartatása (a versenyjogi megfelelés) területén. A kutatás a hazai kis- és közepes vállalkozások által a versenyjogi kockázatok csökkentése érdekében alkalmazott módszereket vizsgálja, valamint elemzi, hogy milyen szempontok határozzák meg ezeknek a megfelelési eszközöknek az alkalmazását.