Államosítások: magyar fordulat vagy új európai irány?
VOSZKA ÉVA
A 2008-as válságot követő időszak új jelensége sok fejlett országban a köztulajdon kiterjesztése. Hogyan értelmezhetjük a 2010 után felgyorsult magyarországi államosításokat: egy általánosabb trend részeként, vagy a csak nálunk jellemző, unortodoxnak nevezett gazdaságpolitika egyik meg jelenési formájaként? A cikk egy folyamatban lévő kutatás alapján összegzi az európai állami tulajdon növelésének lényeges vonásait, és ebben a keretben helyezi el az elmúlt évek hazai döntéseinek sajátosságait. Bemutatja, hogy egy viszonylag alacsony bázison az állami vagyon növekedése az európai élvonalba tartozik. Az összehasonlítás mindegyik metszetében vannak másutt is jellemző vonások, azonban jelentős tartalmi eltérésekkel. A legnagyobb különbség, hogy a magyar államosítások nem a közvetlen, rövid távú válságkezelést szolgálták, hanem inkább a kapitalizmus formaváltásának egyik eszközét jelentették.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: H 82, L32, P51.
Célország vagy tranzitország? Az ázsiai országokból érkező migránsok Magyarországon
HÁRS ÁGNES
A cikk egy nemzetközi vizsgálat magyarországi eredményeit mutatja be. A 11 országot felölelő kutatás a migráció egy sajátos metszetét, az Ázsia és Európa között zajló migrációt, éspedig a nem tartós letelepedés céljával történő mobilitás különböző fajtáinak sajátosságait, a mozgások kölcsönös, mindkét irányba mutató hatását vizsgálja. A kutatás empirikus fázisa országonként 80 interjú feldolgozásával és ösz- szehasonlításával az Európa és Ázsia közötti mobilitás mintázatait és hatásait elemezte. A cikk a magyar eredmények önálló bemutatására szorítkozik. A felgyorsult menekültválság hatására megváltozott migrációs diskurzus mellett különösen fontos annak megértése, milyen volt korábban az Európán kívüli migráció befogadásával, ösztönzésével kapcsolatban kirajzolódó kép Magyarországon. A migráció nagyság- rendjének és intézményi környezetének rövid bemutatását követően az empirikus vizsgálat eredményeinek értelmezésével arra keresi a választ, hogy a migráció milyen szerepet tölthet be a magyar gazdaságban és társadalomban, milyen lehetőségeik vannak az Európán kívüli országokból érkezőknek, illetve azt, hogy befogadó vagy tranzitország-e Magyarország.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: J15, J 60, J61, J68.
Az ifjúsági munkanélküliség és a munkaerő- piaci rugalmasság összefüggései az Európai Unióban
UDVARI BEÁTA – URBÁNNÉ MEZŐ JÚLIA
Napjainkban az Európai Unió egyik legnagyobb problémája a magas munkanélküliség, ezen belül is a fiatalok között a munkán és oktatáson kívüliek nagy aránya. Ennek meg felelően a foglalkoztatás javítása kiemelt prioritás az EU-ban. Arról, hogy a fiatalok (főként a 25 év alattiak) foglalkoztatottságát milyen intézkedések- kel lehet növelni, nincs széles körben elfogadott elméleti koncepció. A szerzők ezért azt a célt tűzték ki, hogy megvizsgálják a munkapiaci rugalmasság különböző vetületeinek hatását az ifjúsági foglalkoztatottságra az EU országaiban, összevetve a 2008-as válságot közvetlenül megelőző (2005–2007) és követő időszak (2011–2013) eredményeit. Vizsgálatuk arra az eredményre vezetett, hogy a rugalmasabb munkaerőpiacokon jellemzően alacsonyabb az ifjúsági munkanélküliség. A válság előtt a tagállamok több relatíve homogén csoportot képeztek a munkaerő-piaci rugalmasság és az ifjúsági foglalkoztatás dimenziójában, azonban e csoportok a válságot követő időszakban felbomlottak, és több relatíve merevebb munkaerőpiac jött létre az EU-tagok között.
Journal of Economic Literatue (JEL) kód: J21, J64.
A fejlesztő állam fennmaradása a globalizációban: Dél-Korea és Szingapúr tapasztalatai
FIKÓ LÁSZLÓ
A tanulmány a fejlesztő állam fennmaradásának a lehetőségeit vizsgálja a társadalmi csoportok szemszögéből. A kérdés megválaszolása során Dél-Korea és Szingapúr fejlődési tapasztalataira épít. A következtetések szerint a fejlesztő állam fennmaradása az állam és a társadalmi csoportok között meglévő erőviszonyok függvénye. Az állami autonómia visszaszerzésére, ezáltal a fejlesztő állam tovább élésére a globalizációs folyamatok teremtenek alkalmat, mivel a bennük rejlő veszélyek elhárítása és a lehetőségek kiaknázása feltételez állami beavatkozásokat.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F62, F63, O11, O20.
Az Oroszországgal szembeni szankciók és Magyarország különutas politikája
CZINA VERONIKA
Magyarország az elmúlt években sok szempontból különutas, tehát az Európai Unió fő stratégiai irányvonalaitól eltérő politikát folytatott az EU-ban. Igaz ez a magyar– orosz kapcsolatok alakulására is, amelyben a különutas viselkedés úgy nyilvánul meg, hogy Magyarország igen szorosra fűzte szálait Oroszországgal annak ellenére, hogy az EU gazdasági és politikai szankciókat is bevezetett keleti szomszédja ellen az ukrán válságban játszott szerepe miatt. A dolgozat Magyarország különutas politikáját vizsgálja Oroszországgal szembeni stratégiájára fókuszálva, amelyhez az elméleti keretet az EU alkotmányos alapelvei szolgáltatják, amelyek elvben kooperatív viselkedést várnak el a tagállamoktól az EU közös céljainak elérése érdekében. A dolgozat egyik végkövetkeztetése az, hogy az EU engedélyez bizonyos szintű eltérést fő politikai irányvonalaitól, ha a tagállamoknak meg felelő indokuk van erre. Azonban ha olyan elvek vagy célok forognak kockán, amelyek az unió közös érdekeit szolgálják, akkor az EU kész arra, hogy fellépjen, vagy legalább vizsgálatot indítson a tagállami eljárás ügyében. Ezen kívül a tanulmány amellett érvel, hogy a vizsgált alkotmányos alapelvek szabálykövető magatartást várnak el a tagállamoktól, amelyek betartatása, valamint a jogszerű és jogszerűtlen tagállami viselkedés közötti határvonal meghúzása az uniós jogrendszer feladata.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F510 – International Conflicts; Negotiations; Sanctions; N4– Government, War, Law, International Relations, and Regulation.
Az Európai Unió Oroszországi Föderációval szemben bevezetett gazdasági szankciói és a Kereskedelmi Világszervezet joga
HORVÁTHY BALÁZS
Az orosz–ukrán válság kibontakozásában a Krím-félsziget annexiója olyan fordulópontot jelentett, amelynek eredményeként az Európai Unió eddig nem tapasztalt mértékben vált képessé az egységes külpolitikai fellépés demonstrálására, és döntött gazdasági szankciók bevezetéséről az Oroszországi Föderációval szemben. Az uniós szankciók az általános gazdasági és kereskedelmi korlátozó eszközökön túlmenően magánszemélyeket közvetlenül érintő szankciós intézkedéseket, valamint büntető célzatú gazdaságdiplomáciai lépéseket is magukban foglalnak. Minthogy az Európai Unió, az uniós tagállamok és Oroszország is tag ja a Kereskedelmi Világ- szervezetnek, így joggal fogalmazható meg a kérdés, hogy miként helyezhetők el e szankciók a WTO rendszerében. A tanulmány ennek vizsgálata során elemzi az Unió által alkalmazott gazdasági szankciók általános hátterét, majd a szankciós intézkedéseket a Kereskedelmi Világszervezet jogába helyezi és megvizsgálja, hogy azok milyen jogalapra hivatkozással lennének igazolhatók.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F510 – International Conflicts; Negotiations; Sanctions; F13 – Trade Policy; International Trade Organizations; N4 – Go- vernment, War, Law, International Relations, and Regulation.
Az Európai Unió által Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók hatékonysága
SZÉP VIKTOR
Az Európai Unió (EU) által kivetett gazdasági szankciók hatékonyságát számos politikus és szakértő megkérdőjelezte a jelenlegi ukrajnai válság kapcsán. Ezt a pesszimizmust részben az a tény magyarázhatja, hogy a témában meg jelent legtöbb elemzés túlhangsúlyozza a korlátozó intézkedések gazdasági hatásait Európára nézve. Valóban megdöbbentő lehet az Oroszországra kivetett gazdasági szankció árát látni. Ugyanakkor ez a tanulmány amellett érvel, hogy a szankciók politikai hatékonyságát nem lehet (kizárólag) eme intézkedések gazdasági hatásaira korlátozni. A tanulmány azt állítja, hogy ha egy politikai aktor (ez esetben az EU) eléri a szakirodalomban előre lefektetett külpolitikai célok egyikét, akkor az adott eset hatékonynak tekinthető. Következésképp igaz, hogy a szankciók segítségével nem sikerült Oroszország magatartását döntően befolyásolni, mint ahogy arra sokan számítottak volna. Ugyanakkor a szankciók segítségével az EU elrettentette Oroszországot to- vábbi „rossz viselkedéstől” Ukrajnában, valamint elismertette magát nemzetközileg is, hiszen képes volt megmutatni, hogy a tagállamok egységesen kiállnak alapvető értékeik mellett.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F510 – International Conflicts; Negotiations; Sanctions; N4 – Government, War, Law, International Relations and Regulation.