Külgazdaság 2015/3-4

GKI Gazdaságkutató Zrt.: Lényeges
tempóvesztés várható*

KARSAI GÁBOR

A magyar gazdaság 2014-ben a bárki által vártnál sokkal jobb teljesítményt mutatott,de előretekintve továbbra sem került a régióhoz mérten tartós felzárkózást biztosító pályára. A látványosan kedvező 2014. évi statisztikai adatok jórészt átmeneti tényezőkből és/vagy más területeken hozott, indokolatlanul súlyos áldozatokból adódnak. Folytatódik a piacgazdaságot kiiktató, államosító modell kiteljesítése, ahol a fő cél a minél szélesebb körre kiterjedő politikai hatalom és a kedvezményezett üzleti csoportok pozíciójának erősítése. A kormányzat éles konfl iktusba került az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, számos társadalmi réteggel, hazai és külföldi tőkéscsoporttal. Mindezek miatt a magyar gazdaság teljesítménye 2015-ben lényegesen gyengülni fog a tavalyi évhez képest.

 

Kopint-Tárki Zrt.: Háromszázalékos
növekedés, nulla infláció*

 NAGY KATALIN – PALÓCZ ÉVA – VAKHAL PÉTER

A világgazdasági konjunktúrát 2014-ben enyhén javuló tendenciák és új kockázatok (csökkenő olajár, defláció veszélye) megjelenése jellemezte. Az idei évre vonatkozó globális növekedési előrejelzések 3,4-3,6 százalék körül mozognak, s a legtöbb előrejelző 2016-ra újabb élénkülésre számít (3,9 százalék). A növekedést továbbra is elsősorban a fejlett országok húzzák: az amerikai konjunktúra egyre erőteljesebb, az idén 3 százalék körüli GDP-bővülés várható; gyorsul a növekedés az Európai Unióban is, míg Japánban a konjunkturális kilátások változatlanul nyomottak. A feltörekvő országok közül különösen látványos a kínai növekedés lassulása, ami részben a megindult strukturális reformok következménye.

 

Magyar Nemzeti Bank: Élénk maradhat
a növekedés 2015-ben és 2016-ban is*

 VIRÁG BARNABÁS

 Nemzetközi összevetésben is erős növekedést és historikusan alacsony inflációs rátát mutatott a magyar gazdaság a 2014-es évben. A növekedés szerkezetében az export bővülése mellett egyre hangsúlyosabban jelent meg a belső kereslet élénkülése is, ami a munkapiaci mutatók további javulását okozta. A 2015. és a 2016. esztendőben az elmúlt években megkezdődött tendenciák folytatódására számíthatunk. A gazdasági növekedés élénk maradhat, amit belső és külső tényezők egyaránt támogathatnak. Az alacsony nyersanyagárak és az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja erősítheti az európai konjunktúrát, miközben a mérsékelt inflációs környezetben növekvő reáljövedelmek, a forintosítást követően csökkenő lakossági adósság és a Növekedési Hitelprogram kiterjesztésével várhatóan élénkülő vállalati hitelezés egyaránt a hazai fogyasztás és beruházás erősödése irányába mutat. Az inflációt rövid távon a rendkívül kedvező költségkörnyezet határozza meg, így az éves ráta fokozatos emelkedésére csak az idei év második felétől számíthatunk. Az élénkülő lakossági fogyasztás növelheti a vállalatok áremelési lehetőségeit, de ennek üteme mindvégig visszafogott maradhat, mert mind a nyersanyagok árszintje, mind a bérek a termelési költségek csupán mérsékelt emelkedését valószínűsítik. Ezzel összhangban az éves inflációs ráta még 2016-ben is érdemben a 3 százalékos jegybanki célérték alatt maradhat. A folyó fizetési mérleg az élénkülő belső felhasználás ellenére várhatóan továbbra is számottevő aktívumot mutat majd, amihez a javuló cserearány mellett az exportszektorban kiépült új kapacitások is hozzájárulnak.

 

Pénzügykutató Zrt.: Kisebb lendület, megőrzött egyensúly*

 VÁRHEGYI ÉVA

 A tavalyi kiugró gazdasági növekedést jelentős részben a választási évhez kapcsolódó gazdaságpolitikai intézkedések alapozták meg, miközben a magángazdaság növekedési alapjai nem erősödtek meg. Az idei évet ezért mérséklődő lendület jellemzi, annak ellenére, hogy a javuló külgazdasági konjunktúra, a bőséges uniós transzferek és az ennek következtében továbbra is jelentős külső finanszírozási többlet teret enged a gazdaságélénkítő kormányzati-jegybanki politikának. A belső egyensúly is megőrizhető, ám a tartósan alacsony hiányt és az államadósság-ráta csökkenését biztosító gazdaságpolitika helyett a kormány ezt változatlanul a gazdaság jövőjét romboló intézkedésekkel éri el.

 

A magyar EU-csatlakozás agrárkereskedelmi mérlege

 HEGEDÜS ZSUZSANNA – KISS JUDIT

 A cikk a 10 éves magyar európai uniós tagság agrárkereskedelmi hatását vizsgálja a legfrissebb statisztikai adatok tükrében. 2003 és 2013 között Magyarország külkereskedelmének agrárorientációja, illetve az agrárszektor exportorientáltsága megerősödött. Magyarország agrárkereskedelme az EU tagállamaival dinamikusan bővült, az exportexpanziót azonban növekvő importpenetráció kísérte. Mivel mind az agrárexport, mind az agrárimport értéke több mint háromszorosára emelkedett, 2013-ra az EU-27 vált a magyar agrárexport legfőbb piacává (83 százalékos részaránnyal) és a magyar agrárimport legfőbb beszerzési forrásává (91 százalékos részesedéssel). Az EU-27-be irányuló magyar agrárexport árustruktúráját 10 év után is a nyerstermék-dominancia jellemzi, ami az exporttermékek elégtelen versenyképességére és a magyar élelmiszeripar visszaesésére vezethető vissza. Az import árustruktúrája diverzifi káltabb, alapvetően feldolgozott termékekből áll. Az EU-27-en belül az új tagokkal sokkal dinamikusabban nőtt az agrárkereskedelem, mint a régiekkel, következésképpen napjainkra EU-s agrárkereskedelmünk közel 40 százaléka az új EU-s, vagyis a régi CEFTA-tagokkal bonyolódik. A csatlakozást követő mérlegromlás után EU-s agrárkereskedelmünk egyenlege javult, 2012-re 2,7 milliárd dolláros aktívumot mutatott.*

 Journal of Economic Literature (JEL) kód: F14, F15, Q17.

 

A visszatérő migráció nemzetköziesedésre gyakorolt hatása: magyar információtechnológiai kisvállalatok összehasonlító elemzése

 GITTINS, TIM – LANG, RICHARD – OROSZ ÁGNES

A kelet-közép-európai régióban a piacgazdaság kiépülését végigkísérte egy dinamikus információtechnológiai fejlődés. A rendszerváltozást követően a régió kis- és közepes vállalkozásai számára a nemzetközivé válás lehetőségét a műszaki tudás viszonylag magas szintje alapozta meg. Emellett a rendszerváltás megkönnyítette a kiáramló migrációt, és a visszatérő migránsok olyan tudás birtokában alapíthatnak vállalkozásokat otthon, amely ott nem feltétlenül áll rendelkezésre. A szerzők a cikkben azt vizsgálják, hogy a Magyarországra visszatérő migráns vállalkozók milyen hatást gyakorolnak a kis- és közepes vállalatok nemzetközivé válására. Három olyan információtechnológiai szektorbeli vállalkozó esetét hasonlítják össze, akik korábban dolgoztak és tanultak külföldön. A külföldi társadalmi tőke meghatározó jelentőségű a vállalaton belüli humán tőke kialakítása szempontjából az eleve világpiaci szereplésre létrejött „született globális” vállalkozások nemzetközivé válása tekintetében.*

 Journal of Economic Literature (JEL) kód: A10, A23, F02, F66, J6, R23, P23.

 

Munkaerőpiac és munkaerő-migráció a szlovák–magyar határ mentén a gazdasági válság után

 SZÉKÁCS TAMÁS

 A cikk a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány szlovák–magyar határ menti migráció-projektje legfontosabb munkaerő-piaci eredményeinek ismertetésére tesz kísérletet. A szerző bemutatja, hogy a szlovák–magyar határ menti régió két oldala között a gazdasági válságot követő időszakban továbbra is jelentősek maradtak a munkaerő-piaci különbségek mind horizontális, mind vertikális értelemben. A munkaerő-migrációt illetően a 2008–2013 közötti időszakban a határrégió magyar oldalán dolgozó szlovák munkavállalók számának jelentős mértékű csökkenésére mutat rá. Emellett kitér arra is, hogy a magyar munkavállalók szlovákiai munkavállalása a gazdasági válságot követően sem vált számottevővé.*

 Journal of Economic Literature (JEL) kód: J61, J82.

 

Jogi melléklet

Az egyenlő elbánás elvének elhalása a világgazdaságban

 MARTONYI JÁNOS

 A világkereskedelem multilaterális és univerzalitásra irányuló szabályozása, amint azt a GATT, majd a WTO rendszere megteremtette az egyenlő elbánás elvén alapult. Az elv érvényesítésének jogi technikája a legnagyobb kedvezményes elbánás, amelyet a GATT „multilateralizált” és – kivételekkel bár, de – főszabállyá tett. A szabályozás évtizedek során folyamatosan bővült és mélyült, a világkereskedelem a globalizációs folyamat részeként egyre szabadabb lett, majd e fejlődés mintegy másfél évtizede megtorpant, saját sikerének csapdájába esett. Számos gazdasági és politikai tényező mellett ennek egyik oka az, hogy az egyenlő elbánás elve és az azt érvényesítő jogi technika fokozatosan háttérbe szorult. Mivel a rendszer egyik alappillére megingott, a rendszer egésze veszélybe került. A legnagyobb kedvezményes elbánás először a főszabály helyett kivétellé vált, majd a kivétel a rendszer mellett széles körben érvényesült és fokozatosan új rendszert hozott létre, a kétoldalú és többoldalú (regionális) szabadkereskedelmi és preferenciális, társulási megállapodások hálózatát. Ezzel pedig háttérbe szorul a célzott univerzalizmus, és maga a globális szabályozás fragmentálódik. A világkereskedelem multilaterális szabályozásának eredményeit ugyanakkor meg kell őrizni, annak elismerése mellett, hogy a globális rendszer korántsem olyan egységes és homogén, mint azt sokan gondolják, és a gazdasági, politikai, kulturális- civilizációs különbségek a jogi szabályozás területén is világossá teszik, hogy a világ nem olyan lapos, mint amilyennek látszik.*

 Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13 – Trade Policy; International Trade Organizations.

 

Az Európai Unió költségvetési rendszerének finanszírozási problémái

 BAJUSZ ANNA

 Az Európai Unió költségvetése – jóllehet a szerződések rendelkezései szerint nem lehet deficites – az utóbbi években komoly finanszírozási problémákkal küzd. Ezért a helyzetért egyaránt felelősek a lisszaboni szerződés által bevezetett jogi és eljárásrendi változások, az intézmények politikai motivációi, valamint a tágabb gazdasági és politikai környezet. A cikk röviden bemutatja az uniós költségvetési rendszer működését (különös tekintettel a költségvetési rugalmasság kérdésére), majd áttekinti az elmúlt évek során jelentkezett problémák természetét és kezelésük módját.

 Journal of Economic Literature (JEL) kód: H61 (Bugdet, Budget Systems), E69 (Other).

Kategória: 2015. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2015/1-2

Körkérdés

a magyar gazdaság szerkezetének és pénzügyi rendszerének átalakulásáról

Mind a világgazdaságban a 2008-as válságot követően megindult változások, mind a magyar gazdaságpolitikában a – gazdaság kívánatos szerkezetére vonatkozó – prioritások 2010 utáni újrafogalmazása napirendre tűzi a magyar gazdaság szerke­zeti átalakulásával összefüggő kérdéseket, a pénzügyi közvetítőrendszerrel kapcso­latos új igényeket.

2015-ös körkérdésünk a következőkre keresi a választ.

A spontán módon és a változó állami szabályozás eredményeképpen végbeme­nő szerkezeti átalakulások mennyiben illeszkednek a nemzetközi trendekhez, ezeken belül is a hasonló helyzetű országokban lezajló folyamatokhoz? Másképpen megfo­galmazva: a világgazdaságban megfigyelhető strukturális változásokkal mennyiben vannak összhangban a magyar gazdaságpolitikában megcélzott átrendeződések, és ezek kibontakozása milyen kockázatokkal járhat?

A válság után világszerte megfogalmazódott az igény egy biztonságosabb, stabil pénzügyi közvetítőrendszer és szigorúbb felügyelet iránt. Az államilag vezérelt ma­gyarországi változtatások mennyiben felelnek meg ezeknek a szempontoknak?

Kérdésünk a magyar gazdaság szerkezetével összefüggő olyan ügyekre vonat­kozik, mint az ágazati, a foglalkoztatási, a fogyasztási szerkezet, az export és az im­port struktúrájának megfigyelhető alakulása, a szolgáltatások súlyának megcélzott mérséklése. A pénzügyi közvetítőrendszert illetően pedig azt firtatjuk, hogy az állam beavatkozása a piaci és a tulajdonviszonyokba, a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonása, az új szanálási szabályozás kialakítása mennyiben támogatja a pénz­ügyi stabilitást és a gazdasági növekedést. A magyar gazdaság szerkezetének és pénzügyi rendszerének változásai mennyiben képesek hozzájárulni a foglalkoztatá­si, növekedési, versenyképességi, egyensúlyi gondok enyhítéséhez?

 

A várakozások szerepe a pénzügyi kimentések eredményességében: válságkezelés Görögországban és Írországban

GYŐRFFY DÓRA

A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogyan befolyásolják a várakozások a megszorító spirálok kialakulását. A mentőcsomagok kialakítását politikai gazdaságtani pers­pektívából vizsgálva a dolgozat abból indul ki, hogy a mentőcsomagok feltételei, végrehajtása és piaci fogadtatása közösségi dilemmaként értelmezhető. Ilyen hely­zetekben a többi szereplő lépéseivel kapcsolatos várakozások, amelyeket a bizalom és bizalmatlanság fogalmaival lehet megközelíteni, kritikus szerepet játszanak. A szereplők közötti bizalom megléte mérsékli a költségvetési kiigazítás nagyságát és hatásait, míg a bizalmatlanság mindkettőt növeli, és hozzájárul a megszorító spirál kialakulásához. A cikk amellett érvel, hogy ezekben az öngerjesztő folyamatokban a kormányzati hitelességnek kritikus szerepe van. A görög és az ír válság kezelésének tanulságai illusztrálják az elméleti modellt*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F34, F50, H60.

 

Európai integráció és gazdasági növekedés Tenyezőpiaci integráció, növekedési hatások, európai növekedési modell

HALMAI PÉTER

A gazdasági integráció folyamatában időtartamát tekintve közép- és hosszú távú növekedési hatásokat különböztethetünk meg. Előbbiek között kiemelést igényel az „indukált fizikai tőkeképződés” (inducedphysical capital formation). Az európai integráció javítja a kibocsátás előállításához szükséges termelési tényezők kombi­nációjának hatékonyságát. A magasabb hatékonyság vonzóbbá teszi Európát a be­fektetők számára, növekednek a beruházások. E folyamat eredményeként az integrá­cióból származó kezdeti hatékonysági nyereséget az indukált tőkeképződés is erősíti. A középtávú növekedési hatás addig tart, amíg a tőkeképződés átlagon felüli. Ahogy nő az egy dolgozóra jutó tőke – a neoklasszikus növekedési elmélet megközelítése szerint -, a további egységnyi tőkebefektetésből származó előny úgy csökken. Egy bizonyos pont után az újabb egységnyi tőkebefektetés által nyerhető határtermék megegyezik annak határköltségével, így megáll az átlagon felüli tőkeképződés. E ha­tás tehát csak középtávú, hiszen fokozatosan megszűnik. (Ilyen beruházási boom zajlott le például Spanyolországban az EU-csatlakozás idején.) A hosszú távú nö­vekedési hatások a felhalmozási ráta tartós változását eredményezik. Mivel a fizikai tőke felhalmozásánál a csökkenő hozadék elve érvényesül, a hosszú távú növekedési hatások jellemzően a tudástőke felhalmozásával, például a technológiai fejlődéssel függnek össze. Középtávú növekedési hatások érvényesülése során az egy főre jutó kibocsátás növekedése valamely új, magasabb szinten megáll. Hosszú távú hatások működése esetén azonban tartós módon megváltozik a növekedési ütem. A legújabb Halmai Péter növekedési elméletek szerint az integráció állandóan magasabb növekedési ütemet biztosíthat a tagállamok számára az integráció nélküli helyzethez képest*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: A1, E2, F4, O1.

 

Költségvetés-támogatás: útban a hatékonyabb segélyezés felé (?)

UDVARI BEÁTA – PONTÉT JULIANNA

Az elmúlt években a nemzetközi fejlesztési együttműködés több területén is átala­kulást tapasztalhatunk, a feltörekvő donorok egyre növekvő szerepén túl újfajta támogatások is megjelentek a hagyományos fejlesztési segélyek mellett, ilyen példá­ul a költségvetés-támogatás. Számos donor és az ezzel foglalkozó szakirodalom is nagy reményeket fűz e segélytípushoz, többen a segélyezés hatékonyságának meg­oldásaként tekintenek a költségvetés-támogatásra. Az Európai Unió is kiemelt sze­repet szán ennek az új típusú támogatásnak nemzetközi fejlesztési politikájában, ezt mutatja több joganyag és iránymutatás is. Ennek ellenére a hazai szakirodalom szin­te teljesen mellőzi e támogatási forma elemzését. így a cikk elsődleges célja, hogy átfogó képet nyújtson a költségvetés-támogatásról, ismertesse annak előnyeit és hátrányait, valamint rávilágítson a donorok és a fogadó országok vonatkozásában is a legfőbb tendenciákra. A szerzők kutatásuk során általános megközelítés alkal­mazására törekedtek, nem tekintették céljuknak egy-egy donor- vagy fogadó ország tevékenységének elemzését*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F35.

 

Jogi melléklet

Az ésszerű alkalmazkodási kötelezettség fogalma és gazdasági relevanciája

MIKOLA ORSOLYA

Az ésszerű alkalmazkodás mint a hátrányos megkülönböztetés elleni fő eszköz fogal­ma és tartalma – a fogyatékosság fogalmához hasonlóan – változó. Az Európai Unió szintjén a munkaviszonnyal kapcsolatban válik kötelezettséggé a munkáltató számá­ra a fogyatékossággal élő személy szükségleteihez történő ésszerű alkalmazkodás, mely jelentése az Európai Unió Bírósága (EUB) által töltődik meg tartalommal, de a tényleges értelmezés a nemzeti bíróság feladata marad. A Coleman-ügytől kezdve a Chacón Navas, Z., HK Danmark-ítéleteken át a Kaltoft-ügyig szembesülhetünk az ésszerű alkalmazkodás lehetőségeivel és a fogyatékosság fogalmának kiterjedésével, felvázolva munkaerő-piaci jelentőségét és annak utópiáját, hogy az ésszerű alkal­mazkodás természetessé válásával a fogyatékossággal élők köre mást fog jelenteni.

Journal of Economic Literature (JEL): J14, K31, N32, N34.

 

EU vs. WTO Kibékíthetetlen ellentétek vagy a változás szelei?

BOHÁTI BIANKA ESZTER

Az Európai Unió Bíróságának a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) kapcsola­tos ítélkezési gyakorlatát vizsgálva meghökkentő dolgokat tapasztalhatunk. A több évtizedre visszanyúló konfliktussorozatban a WTO jogának a közvetlen hatályát és felhívhatóságát cáfolandó különböző érvek kerültek kidolgozásra a Bíróság ítélke­zésének keretében. Az elutasító gyakorlatnak azonban mind a mai napig messze­menőbb következményei is vannak. Ezek közé tartoznak az Európai Unió érintett kereskedelmi partnerei által bevezethető (és rendszerint bevezetett) megtorló intéz­kedések, melyek főként a magánszemélyek között „szedik áldozataikat”. Az uniós magánszemélyek ezen – WTO jog által megengedett – megtorló intézkedésekből eredő káraik megtérítése iránt, úgy tűnik, reménytelen szélmalomharcot vívnak. A cikkben ismertetett esetek, de főként a közelmúltban nagy port kavart FIAMM- és Fedon-ügyből levonható következtetés sajnos mind ezt támasztják alá.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13 – Trade Policy; International Trade Organizations; F51 – International Conflicts; Negotiations; Sanctions.

Kategória: 2015. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2014/11-12

Hazai cégek határon túli befektetései:

feltörekvő magyar multinacionális vállalatok

ANTALÓCZY KATALIN – ÉLTETŐ ANDREA – SASS MAGDOLNA

A külföldre irányuló közvetlentőke-befektetések terén Magyarország vezető helyet foglal el az Európai Unió új tagállamai között. Az elemzés – amely egy hosszabb kutatás első szakaszának eredményeit mutatja be – arra keresi a választ, hogy mely tényezők tették lehetővé a magyar cégek sikeres külföldi expanzióját. A cikk nagy, vezető és kisebb befektető vállalatok esettanulmányaira épül. Az eredmények azt mutatják, hogy a privatizált vállalatok speciális tulajdonosi előnyei eleinte az átmenet előttről örökölt tényezőkön alapultak, a nemzetköziesedés későbbi szakaszában azonban a menedzsment sikeresen változtatta meg ezeket. Az 1990 után alapított vállalatoknál a tulajdonosi előnyök jórészt hasonlóak a „hagyományos multinacionális” cégekéhez. A tőzsdén privatizált „virtuális közvetett” befektető vállalatok specifikus tulajdonosi előnyei esetében pedig a menedzsment erős pozíciója, tudása és tapasztalata együttesen alakítja a tulajdonosi előnyöket.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21; F23.

 

A hazai kis- és középvállalatok exportjának

kritikus sikertényezői

CZAKÓ ERZSÉBET – KÖNCZÖL ERZSÉBET

Az Európai Unió tagállamainak alacsony gazdasági növekedési üteme felveti azt a kérdést is, hogy hogyan lehetne a kis- és középvállalatok (kkv-k) nemzetközivé válását elősegíteni, hiszen ezek versenyképességének javulása a gazdasági növekedés egyik fontos motorja lehet. A nemzetközi üzleti gazdaságtan kutatási eredményei szerint a vállalatok kompetenciáinak kiemelkedő szerepük van nemzetközivé válásukban. A kutatás tézise, hogy gazdaságpolitikai eszközökkel a kis- és középvállalatok megfelelő kompetenciái fejleszthetők. A szerzők 10 exportáló, magyar többségi tulajdonban lévő vállalatot esettanulmányban elemeztek annak érdekében, hogy feltárják kritikus sikertényezőiket. A cikk egy kvalitatív, vállalati szintű kutatás eredményeit összegzi, értékelve a nemzetközivé válást támogató gazdaságpolitikákra vonatkozó hatásokat is.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F23. F43. L25. M16.

 

Versenyképesség és nemzetköziesedés a magyar kisvállalatok körében

a 2010-es években

SZERB LÁSZLÓ – MÁRKUS GÁBOR – CSAPI VIVIEN

A világgazdasági válság tépázta magyar gazdaság új növekedési pályára állításának az útját sokan az export felfuttatásában, tágabban értelmezve pedig vállalataink fokozódó nemzetköziesedésében látják. A kormányzat mindmáig csak tervezetben megjelent, új külgazdasági stratégiája részeként ambiciózus célokat fogalmazott meg, többek között az exportképes cégek számának meghatszorozását. Ez a cikk egy 2013-ban befejeződött 799 fős kisvállalati felmérés adatait felhasználva elemzi a magyar kisvállalatok nemzetköziesedési tendenciáit a versenyképesség függvényében. Meglátásunk szerint a vállalatok versenyképességét alkotó tíz pillér egymással szoros kapcsolatban áll, az egyes pillérek összehangolása fontosabb, mint hogy az egyik pillér esetében kiugró értéket érjünk el. A nemzetköziesedést így nem csupán önmagában, hanem a versenyképességet alkotó másik kilenc pillérrel összhangban vizsgáljuk. A magyar kisvállalatok nemzetköziesedését, exportpotenciálját a klaszterelemzés segítségével kialakított nyolc csoport összehasonlító elemzésével értékeltük. Előzetes elképzeléseinknek megfelelően a nemzetközileg legaktívabb cégek csoportja egyben a legversenyképesebbnek is bizonyult. Azonban számos olyan, alacsony versenyképességű céget találtunk, amelyek – bármelyik nemzetköziesedési elmélet állításainak ellenére – tényleges exporttevékenységet folytatnak. Annak ellenére, hogy a magyar gazdaságban jelenleg is több ezer exportáló és exportképes kisvállalatot találtunk, az exportáló cégek számának rövid időn belüli drasztikus növekedését nem tartjuk valószínűnek.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F 23, L 25.

 

A magyar vállalatok nemzetközi megjelenésének mozgatórugói

S. GUBIK ANDREA

A nemzetközi aktivitás szignifikánsan összefügg a vállalati eredményességgel, növekedésorientációval és innovációs aktivitással. Annak ellenére, hogy nem tisztázott, vajon a nemzetközi aktivitás feltételei vagy eredményei ezek a tényezők, ösztönözni célszerű a vállalatokat a nemzetközi színtéren való megjelenésre. A nemzetközi piacra lépés számos módon történhet. Ezek a megoldások eltérő komplexitásúak, így a vállalatoktól eltérő felkészültséget követelnek meg, ugyanakkor eltérő sikerrel is kecsegtetnek. A cikk azt vizsgálja, hogy mitől függ a nemzetközi piacra lépés módjára és idejére vonatkozó döntés megválasztása. A kérdés megválaszolásához a szerző elemzi a vállalat objektív tulajdonságain túl (méret, tevékenységi kör, külföldi tulajdon stb.) a vállalat által birtokolt erőforrások, a vezető nemzetköziesedéssel kapcsolatos viszonyulása és az iparág egyes jellemzőinek hatását. Ebből következtetni lehet arra, hogy mely területen lehet szükség a vállalatok támogatására a nemzetközi aktivitás nagyobb hozzáadott értékű megoldásai melletti elkötelezettség fokozása és a nemzetköziesedés felgyorsítása érdekében.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: M16, F23.

 

 Az állatjóléti célú kereskedelmi korlátok újraértelmezése a WTO gyakorlatában

HORVÁTHY BALÁZS

A Kereskedelmi Világszervezet idei vitarendezési döntései közül jelentőségét tekintve kiemelkedik az Európai Unió és Kanada, illetve Norvégia közötti jogvita, amelynek tárgya a fókatermékek kereskedelmét megtiltó uniós rendelet igazolhatósága volt. A Fellebbezési Testület 2014 nyarán közzétett döntése pontosította a GATT XX.cikk a) pontjába foglalt ún. közerkölcsi kivételt, így lényegesen átláthatóbbá vált, hogy a WTO tagállamai milyen feltételek mellett vezethetnek be olyan kereskedelmet korlátozó intézkedést, amely hátterében etikai megfontolás védelme áll. A WTO döntésének hozadéka, hogy a GATT XX. cikk alkalmazhatósága kapcsán elősegíti a tisztánlátást és egyúttal újabb elemmel bővíti a nemzetközi kereskedelmi jogba integrált környezeti jellegű szempontok érvényesíthetőségét, így közerkölcsi alapon kimenthetővé váltak az állatokkal szembeni kegyetlen bánásmódot vagy vadászati módszereket elítélő kereskedelmi szabályok.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13 – Trade Policy; International Trade Organizations; F18 – Trade and Environment.

 

Az állampolgárság nemzetközi magánjogikérdései

CZÉKMÁNY OLIVÉR – ZIEGLER DEZSŐ TAMÁS

2014. október 9-én a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Tudományos Tanácsa és a MTA TK Jogtudományi Intézete (a Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozata, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar, Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék támogatásával) konferenciát rendezett az állampolgárság nemzetközi magánjoghoz köthető kérdéseinek megvitatására. A konferencián számos előadó beszélt az állampolgárság különböző aspektusairól, érintve családi jogi, eljárásjogi, öröklési jogi kérdéseket is. Miután széles spektrumot fedtek le, ráadásul rövidesen eljön az idő a hazai nemzetközi magánjogi szabályok átfésülésére, hasznosnak tűnik az egyes előadások megállapításainak áttekintése.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K100, K41.

Kategória: 2014. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2014/9-10

Fából vaskarika? Az állam mint kockázatitőke-befektető

KARSAI JUDIT

Az állam többféle módon vesz részt a kockázatitőke-piacon. A cikk ezek közül a befektetői szerepkört vizsgálja, példákon keresztül részletesen áttekintve a nemzetközi tendenciákat. Bemutatja, hogy a piaci folyamatok torzításának kockázatával járó közvetlen részvétellel szemben az állam mindinkább közvetett módon, a privát szférát is bevonva járul hozzá a kockázatitőke-piac forrásainak növeléséhez. A privát szektor bevonása azért is fontos, mert elsősorban ez a megoldás képes biztosítani az üzletileg életképes, perspektivikus projektek megfelelő, politikai befolyástól mentes kiválasztását, a finanszírozás időtartamának választási ciklusoktól független meghatározását, a befektetések kezelésével megbízott menedzserek megfelelő szakértelmét és ösztönzését. A tanulmány fő következtetése, hogy a csak kisebb részben államilag finanszírozott, s a privát szféra kezelésében álló kockázatitőke-alapok teszik lehetővé az állami források megfelelő hasznosulását, hozzájárulva egyben a gazdaságpolitikai célok, így az ígéretes fiatal cégek tőkeellátásának javításához.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: G23, G24, G28, M13, O31.

 

A kereslet és a kínálat szorításában

A kelet-közép-európai magántőkepiacok teljesítménye a válság kitörése óta

MIKESY ÁLMOS

A kelet-közép-európai magántőkepiacok fejlettsége elmarad az európai átlagtól, aminek számos kínálat- és keresletoldali oka van. A válság kitörése óta a régió leértékelődése fi gyelhető meg a külföldi befektetők körében, amelyek helyét a kormányzati szervek csak részben voltak képesek átvenni a forrásoldalon. A vállalatok részéről pedig a tőkebefektetésre való érettség és a külső befektetők iránti nyitottság alacsony szintje a két legfontosabb akadálya a magántőkepiacok régiós fejlődésének. Az Európai Bizottság 2013-as felmérésében szereplő kelet-közép-európai mikro-, kis- és középvállalatok saját tőke típusú finanszírozás iránti keresletét bináris logisztikus regresszió segítségével vizsgáltuk. Eredményeink szerint a legmeghatározóbb keresleti tényezőnek a kínálattal kapcsolatos várakozás bizonyult. Számításaink igazolták a térség vállalatai körében a kontraszelekciós hatás érvényesülését, valamint azt, hogy a javuló hiteltörténettel rendelkező cégek azok, amelyek nagyobb eséllyel terveznek külső tőkebevonást.*

Journal of Economic Literature (JEL): D22, G24, M13, O31.

 

 Demográfi ai átmenet, nyugdíjreformok és munkakínálat az együtt élő korosztályok modelljeiben

VARGA GERGELY

A demográfiai átmenet a következő évtizedekben Magyarországon és sok más fejlett országban jelentős hatást gyakorol majd mind a nyugdíjrendszer, mind a makrogazdaság alakulására. A cikkben a szerző bemutatja a hazai nyugdíjmodellezésben kevésbé használt, együtt élő korosztályokat tartalmazó ún. Auerbach–Kotlikoff-típusú modelleket, amelyek a demográfiai átmenet szimulálása során figyelembe veszik a demográfiai folyamatok és a nyugdíjreformok hatására megváltozott viselkedéseket és azok általános egyensúlyi hatásait is. A foglalkoztatási viszonyok és a nyugdíjrendszer kapcsolatának kiemelt jelentősége miatt külön kitér arra, hogy a modellcsaládban milyen módon lehet a munkakínálatot megjeleníteni.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: H55, J11, J22, J26.

 

Az ENSZ BT szankcióinak története Észak-Korea vonatkozásában

PALLOS JUDIT

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság önálló nukleáris tevékenységének kezdete az 1960-as évek közepére tehető, amikor a szovjet nukleáris együttműködési megállapodás és kísérleti reaktor birtokában saját nukleáris kutatóközpontot épített fel Jongbjong közelében. Néhány éven belül Phenjan már több atomreaktorral is rendelkezett, ahol a kínai atomrobbantás sikerén felbuzdulva, illetve azt kihívásnak tekintve, az 1970-es években elkezdtek az urándúsítás és a hordozóeszközök kérdéseivel behatóan foglalkozni. Habár Észak-Korea 1985-ben csatlakozott az atomsorompó-szerződést aláíró országok népes táborához – a ratifi kálásra 1991-ben került sor – és a Jongbjong melletti gázhűtéses reaktorát nemzetközi ellenőrzés alá helyezte, a szerződésben felvállalt kötelezettségeinek már kezdettől fogva nem tett eleget. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ügynökei erre vonatkozóan már 1992-ben bizonyítékokat találtak helyszíni ellenőrzésük során. A helyzetet súlyosbította, hogy amerikai kémműholdak felvételeket készítettek egy épülőfélben lévő nukleáris üzemről. Habár 1992-ben szerződés született a két koreai ország atomfegyvermentesítéséről, amelyben a felek kölcsönösen kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem gyártanak és nem alkalmaznak atomfegyvereket és nem hoznak létre erőszakra alkalmas nukleáris célú létesítményeket, ez nem tántorította el Phenjan urándúsítási és plutónium-előállítási cselekedeteitől, illetve egyéb tömegpusztító fegyverek kifejlesztésétől, majd a sorozatos kísérleti atomrobbantásoktól. E háborús retorika mögött legfőképpen az ország legnagyobb támogatójának, a Szovjetuniónak az összeomlása és saját belső gazdaságának lejtmenetbe kerülése és egyre gyorsabb ütemű elszegényedése áll. Természetesen egyéb bonyolultabb okok is meghúzódnak a háttérben, ami a jelen tanulmányból kiderül.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: N4 – Government, War, Law, International Relations, and Regulation; Z00 – General.

Kategória: 2014. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2014/7-8

Hogyan született a vállalkozó?

(Fogalomtörténeti töredékek Schumpeter vállalkozóelméletéhez)

MADARÁSZ ALADÁR

A vállalkozó sajátos szerepet tölt be a közgazdaságtanban. Egyszerre kulcsfigurája és hiányzó szereplője azoknak a leírásoknak és magyarázatoknak, amelyek a magántulajdonon alapuló gazdasági rendben az alapvető döntéshozatali funkciók betöltőivel foglalkoznak. A fogalom meghatározása mindmáig bizonytalan, ezért a különböző elemzések gyakran kerülnek zavarba, amikor értelmezni próbálják a vállalkozó szerepét és jellemzőit. A cikk szemelvényeket mutat be a fogalom történetéből: hogyan és milyen előzményekkel „született meg” a XX. század elején Schumpeter vállalkozókoncepciója mint gazdasági fejlődéselméletének központi kategóriája, amely ma újra fontossá vált az elméleti és történeti vitákban.∗

Journal of Economic Literature (JEL) kód: B11, B12, B15, B31, L00, P12

 

Tükör által homályosan

A külföldi közvetlentőke-befektetések statisztikai adatainak tartalmáról

 ANTALÓCZY KATALIN – SASS MAGDOLNA

 A globalizáció előrehaladásával a külföldi közvetlentőke-befektetések szerepe gyorsan őtt a világgazdaságban és az egyes nemzetgazdaságokban is. Így elemzésük megkerülhetetlen gyakorlatilag a gazdaság bármely szeletének vizsgálatakor. Ehhezleginkább a fizetési mérlegben található közvetlentőke-befektetés adatai használhatók. Ugyanakkor a fizetési mérleg célja annak bemutatása, hogy egy ország külfölddel kapcsolatos finanszírozása hogyan, milyen formában történik. Így a közölt közvetlentőke-befektetés adata nem feltétlenül fedi le teljes mértékben a közgazdasági elemzésben használt közvetlentőke-befektetés tartalmát. A válság alatt a multinacionális vállalatok veszteségcsökkentő és adóoptimalizáló tranzakcióinak felerősödése nyomán még nagyobb lett a távolság az adatok és a vizsgált jelenség között. A szerzők cikkükben arra hívják fel a figyelmet, hogy körültekintően kell eljárni az adatok értelmezésénél.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21, C80

 

Az USA–EU kereskedelmi tárgyalások várható hatása a magyar növekedésre

 KUTASI GÁBOR – REZESSY GERGELY – SZIJÁRTÓ NORBERT

 A 2013 eleje óta formálódó Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségi tárgyalások (TTIP) kapcsán az a közgazdasági sejtés, hogy az egyezmény növekedési hatásokkal jár a részt vevő felek számára. A cikk Magyarország vonatkozásában becsli a TTIP addicionális növekedési, foglalkoztatási és beruházási hatásait. A szerzők számításai a számítható általános egyensúly (CGE) alapú modellek árrugalmassági, illetve kereskedelemrugalmassági megközelítésére épül. Lehetőségeikhez mérten ágazati bontásban vizsgálják a hatásokat. Eredményeiket összevetik más kutatók becsléseivel.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: C68, E17, E27, F13, F17, F43.

Az újraiparosodás lehetősége és hatásai –

Hosszú távú szerkezetváltási folyamatok vizsgálata egy többszektoros makrogazdasági modellel

 ULIHA GÁBOR – VINCZE JÁNOS

 Az újraiparosítás a válság után Magyarországon és európai szinten is gazdaságpolitikai célkitűzés rangjára emelkedett. A cikkben a szerzők egy hosszú távú előrejelző modell segítségével keresik a választ arra, hogy létezik-e „természetes” újraiparosodási tendencia Magyarországon. Egyik konklúziójuk az, hogy vélhetőleg lesz újraiparosodás, de ez nem túl magas átlagos növekedés mellett fog megvalósulni. Még optimista exportkereslet-várakozások mellett sem várható, hogy a belső fogyasztási kereslet növekedése nélkül a GDP átlagos növekedési üteme meghaladja a 3 százalékot a következő 12 év átlagában. Két gondolatkísérlet keretében megvizsgálják azt is, hogy amennyiben valamilyen okból a spontán újraiparosodás ellen ható tényezők érvényesülnének, akkor ennek mik lennének az aggregált következményei. A fogyasztás és az export összetételének szolgáltatások irányába történő elmozdulásának mind a GDP, mind pedig foglalkoztatás szempontjából pozitív hatása lenne, dacára annak, hogy ezek ellentmondanak az újraiparosodásnak. Az újraiparosodás támogatása tehát nem feltétlenül a leginkább célravezető gazdaságpolitika akár növekedési, akár pedig foglalkoztatási oldalról.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E19, E65.

   

A határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011/24/EU irányelv analízise

 GELLÉRNÉ LUKÁCS ÉVA – GY ENEY LAURA

Jelen tanulmány a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011/24/EU irányelv bemutatásán túl mindenekelőtt azt a kérdést vizsgálja, vajon a kérdéses jogszabály valóban kimerül-e a betegek európai mozgására vonatkozó – az Európai Unió Bíróságának belső piaci joggyakorlatán keresztül fejlődött – joganyag kodifikáció útján való rendezésében, vagy immár tényleges előrelépést jelent a szociális Európa ideájának megteremtésében. A szerzők a vizsgálódás során arra a következtetésre jutnak, miszerint az irányelv teljesíti az elsődlegesen kitűzött célt, azazhogy transzparens és világos szabályrendszert teremt a más tagállamban igénybe vett ellátás költségeire vonatkozó megtérítés rendjében, illetve hogy lényeges eljárási biztosítékokat fektet le az előzetes engedélykérelmek tartalmi elemeire vonatkozóan. Az irányelv a belső piaci elvek kodifikálása mellett ugyanakkor nagyon is tiszteletben kívánja tartani a tagállami kompetenciákat azáltal, hogy továbbra is tagállami kézben hagyja a megtérítendő ellátások körének meghatározását, illetve lehetőséget kínál előzetes engedélyeztetésre bizonyos ellátások körében, végül csupán tagállami „együttműködési struktúrákat” állít fel, elsősorban önkéntes alapon történő részvétellel. Így lényegében elmondható, hogy az irányelv a kodifikáció eredményeként egyfajta egyensúlyt teremt az ellentétes irányú érdekek között, és annak rendelkezései a jövőre nézve fontos alapul szolgálhatnak egy integrált európai egészségpolitika megteremtéséhez.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K3 – Other Substantive Areas of Law, K320 – Environmental, Health, and Safety Law, K390 – Other.

Kategória: 2014. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2014/5-6

Gazdasági instabilitás és regionális lemaradás – Magyarország esete

OBLATH GÁBOR

A 2000-es évek eleje óta Magyarország gazdaságát a másik három visegrádi országénál lényegesen nagyobb fokú – gazdaságpolitika által generált – makrogazdasági instabilitás jellemezte, ami jelentős szerepet játszott a hazai fejlődés elakadásában és a gazdaság nemzetközi lemaradásában. Az instabilitás jelentős külső és belső egyensúlyhiányokban, az ezekből eredő fenntarthatatlan eladósodásban, magas inflációban és a gazdasági ciklusokat felerősítő költségvetési politikában egyaránt megmutatkozott. A tapasztalatok szerint az egyensúlyhiányok kiigazítását célzó elkerülhetetlen gazdaságpolitikai lépések hatására csökken, illetve stagnál a fogyasztás, a beruházások és a nemzetgazdasági termelékenység szintje, tartósan akadályozva az Európai Unió fejlettebb térségéhez való gazdasági felzárkózását.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E60, E62, E66.

 

Az európai egységesített bankfelügyeleti tevékenység

TÓTH JÓZSEF

Az Európai Parlament 2013. szeptember 12-én fogadta el az Európai Bizottság egységes felügyeleti mechanizmusra vonatkozó javaslatait, amelyek 2014 novemberétől jelentős változásokat hoznak az európai bankok felügyeletében. A mechanizmusban való részvétel kötelező minden eurót használó tagország számára, azonban más európai uniós tagország is csatlakozhat a rendszerhez. A nagybankok bizonyos mérlegfőösszeg fölött automatikusan az Európai Központi Bank felügyelete alá kerülnek, mint ahogyan minden tagország – ideértve a rendszerhez csatlakozott országokat is – 3-3 legjelentősebb bankja is. A többi bank anyaországi közvetlen és európai közvetett felügyelet alatt folytatja tovább működését. A cikkben a szerző az új bankfelügyeleti mechanizmus működését, a részt vevő országok, illetve az Európai Központi Bank jogait és kötelezettségeit mutatja be, továbbá foglalkozik a rendszerhez való csatlakozás mellett és ellen szóló érvekkel is.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: G20, G28, G38.

 

Válságkezelés és az euroszkepticizmus erősödése Magyarországon és az EU-ban – okok, minták, következmények

MARTIN JÓZSEF PÉTER

Az elmúlt években sokrétű válság bontakozott ki az Európai Unióban. Ha válság van, akkor válságtudat is van mind a gazdasági és politikai döntéshozók, mind pedig a lakosság körében. A tanulmány a percepciók és a döntéshozatal viszonyát vizsgáló elméleti keretek tárgyalása után azt vizsgálja, hogy az EU milyen választ adott a válságra, és ez miként hat az Európai Unió megítélésére. Mitől függ az EU-ról kialakított kép, és mi a tétje annak, ha változik a lakosság és az elit uniós percepciója? Megmarad-e az EU a válság után is „gazdasági óriásnak” és „politikai törpének”? Hová fészkelte be magát az euroszkepszis ördöge – a politikába és/vagy a gazdaságba? Elemzésünk fókusza az EU új, közép- és kelet-európai tagállamai, különösen tekintettel Magyarországra és – másodsorban – Lengyelországra. Hogyan lehetséges az, hogy Magyarország, amely a rendszerváltás utáni első évtizedben az uniós tagságra aspiráló régiós országok közül eminens tanulónak mutatkozott és szinte feltétel nélkül támogatta az európai integrációt, jelenleg leszakadóban van nemcsak az uniós főáramtól, hanem a térség országaitól is? Milyen gazdasági és politikai okokra vezethető vissza a magyar euroszkepszis, és milyen kölcsönhatásban áll az EU-ról kialakított percepció az elmúlt bő egy évtized magyarországi gazdaságpolitikájával, illetve annak megítélésével?

Journal of Economic Literature (JEL) kód: O520, P160, Z130.

 

A rövid ellátási láncok szocioökonómiai hatásai

BENEDEK ZSÓFIA – BALÁZS BÁLINT

A konvencionális élelmiszer-ellátással szemben egyre nő a helyi élelmiszer- és a rövid ellátási láncok népszerűsége. Célunk ezek szocioökonómiai hatásainak tudományos igényű összegzése a szakirodalom áttekintésével. Ismertetjük e rendszerek lehatárolásának és tipizálásának problematikáját, rendszerezzük, milyen szocioökonómiai hatások mutathatók ki a rövid ellátási láncokban részt vevő fogyasztók és termelők szempontjából, végül kitérünk mindezek vidékfejlesztési összefüggéseire is. Következtetésünk szerint nem minden esetben egyértelmű, hogy a rövid ellátási láncok a vidékfejlesztés hatékony eszközei lennének, különösen mert a szocioökonómiai hatások mértéke helyzetfüggő. Ugyanakkor kiváló lehetőséget teremtenek a társadalmi összetartozás növelésére, az egészséges élelmiszerek iránti fogyasztói igény kialakítására és a vidék vonzerejének és népességmegtartó képességének fokozására.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q13, Q18, R11.

 

Szerződésszegő magatartások a Bécsi Vételi Egyezményben és az új Ptk.-ban

GLAVANITS JUDIT – RÁCZ DIÁNA

Az adásvételi szerződés a kereskedelmi kapcsolatok alapvető intézménye, ezért annak szabályozása, illetve rekodifi kációja nemcsak a jogászszakma képviselői számára bír kiemelkedő jelentőséggel, hanem a belföldi és nemzetközi kereskedelemben dolgozók számára is. Az új Ptk. elfogadásával és 2014. március 15-i hatálybalépésével a magyar jogban is változások történnek, ezért időszerű és indokolt annak áttekintése, hogy az új magyar jogforrás milyen tartalmi viszonyban áll a legismertebb nemzetközi jogforrással, az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló ENSZegyezménnyel, közkeletű nevén a Bécsi Vételi Egyezménnyel. Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy a szerződésszegést miként szabályozza a két dokumentum, illetve annak milyen nemzetközi joggyakorlata van.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K12.

Kategória: 2014. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2014/3-4

Konjunktúraelemzések 2014 tavaszán

A különböző intézmények minden év tavaszán közreadják előző évi gazdasági helyzetértékelésüket és prognózisukat. A sajtó többnyire csak a legfontosabb gazdasági mutatókról ad tájékoztatást, és igen röviden számol be az értékelésről, az intézetek által készített vaskos tanulmányok pedig nem mindig jutnak el az érdeklődőkhöz. Ezért 2001 óta közöljük ezekből az értékelésekből, illetve prognózisokból a rövid összefoglalókat. A legújabb elemzések a gazdaságpolitika lehetséges következményeivel, az adósságszolgálat, a költségvetési kiigazítás és a strukturális reformokkal kapcsolatos feszültségekkel, valamint a gazdasági növekedés bizonytalan kilátásával foglalkoznak.

Makroprudenciális paradigmaváltás a bankszabályozásban Magyarországon

MÉRŐ KATALIN – PIROSKA DÓRA

A makroprudenciális paradigmaváltás keretében – amelynek fókuszában a rendszerkockázatok állnak – a pénzügyi stabilitás megőrzésének érdekében a válságban érintett kormányok a korábbinál több és szigorúbb szabálynak való megfelelést várnak el a bankoktól, ami drágítja a banktevékenységet. Ezzel egyidejűleg az állam hatalma is számottevően erősödik a bankokkal szemben. A cikk a nemzetközi szabályozásban kibontakozó makroprudenciális paradigmaváltás magyarországi megvalósulásának sajátosságait elemzi a 2008 és 2013 közötti időszak bankszabályozásának és a bankfelügyelés intézményi változásainak tükrében. Fő megállapításai, hogy 1. a magyarországi paradigmaváltásban jelentős szerepe volt a 2008- ban kötött IMF-megállapodásnak, 2. a magyar állam szerepét a piaccal szemben erősítette a fordulat, 3. a bankok ellenérdekeltségének fő oka a paradigmának az az inherens tulajdonsága, hogy drágábbá teszi a bankok tevékenységét. Arra az elméleti kérdésre, hogy stabilabb lett-e a bankrendszer, az elemzés alapján nem adható egyértelmű válasz.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: G 280, G 010, F 590.

 

Az Aid for Trade szerepe az ECOWAS belső kereskedelmének ösztönzésében

UDVARI BEÁTA – KIS KATALIN

Az Aid for Trade (Segély a kereskedelemért, AfT) program 2005 óta van jelen a nemzetközi fejlesztési együttműködés palettáján. Célja a fejlődő országok nemzetközi kereskedelemben való részvételének fejlesztése, pozíciójuk javítása a kínálatoldali kapacitás fejlesztésén keresztül. Azóta számtalan elemzés született, amelyek többnyire pozitív hatást tulajdonítanak e támogatási formának, azonban azt – ismereteink szerint – nem vizsgálták, hogy ezek a támogatások egy-egy integráción belül a kereskedelmet fellendíthetik-e. Így jelen cikk célja annak elemzése, hogy az Aid for Trade hozzájárult-e – ha igen, milyen mértékben – az ECOWAS (Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége) afrikai integráció belső kereskedelmének növekedéséhez. Az elemzés alapjául a gravitációs modell szolgál. Az eredmények szerint az Aid for Trade támogatás negatívan hat az integráción belüli exportra, azaz a támogatásnak kereskedelemeltérítő hatása lehet egy-egy integráción belül.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13, F15, F35.

Kategória: 2014. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2014/1-2

Körkérdés

az állam gazdasági szerepéről

Az elmúlt három és fél évet az állam gazdasági szerepvállalása korábban kialakult határainak, karakterének radikális átalakítása jellemezte, amelynek legfontosabb vonása hatókörének kiterjesztése. Maga a tulajdonos-szabályozó állam is megváltozott – megszűnt a fékek és ellensúlyok rendszere. A változások fontos vonásai közé tartoznak a következők. Az állam egyes szektorokat (esetleg termékeket vagy szolgáltatásokat) és tulajdonosi csoportokat megkülönböztetetten kezel (preferál vagy diszpreferál), növeli tulajdonosi részesedését, befolyását új területekre terjeszti ki, a decentralizált döntési helyeket felszámolja, az irányítást egy centrumba központosítja. Új elem a szabályozás intézményi kereteinek átalakítása (a szabályozó szervezetek kompetenciájának korlátozása), az állam szerepének gyakori törvényi újrafogalmazása, többnyire kiterjesztése, az állami árszabályozás hatókörének kiszélesítése, valamint – például a pénzügyi szektorban és a közművek esetében – a szabályozás eltérítése a piacgazdaságokat jellemző normáktól.
Ezek alapján kérdéseink a következők.
1. Az állam hatósági, tulajdonosi, szabályozó szerepének milyen problémái halmozódtak fel a rendszerváltás utáni két évtizedben és ezek milyen további feszültségekkel egészültek ki a 2008-at követő világgazdasági folyamatok hatására? Erre a kérdésre nem kizárólag a legújabb fejleményeket boncoló elemzéseket várunk.
2. E problémák kezelésére milyen – a folyamatban lévőkhöz – hasonló irányú vagy azoktól eltérő megoldások mellett lehet érvelni Vagyis milyen területeken indokolt, illetve indokolatlan az állam gazdasági szerepének újragondolása
(újrameghatározása)?

 

Irányváltás a hazai monetáris politikában

VÁRHEGYI ÉVA

A válság hatásának tompítására a vezető jegybankok nagy mennyiségű pénzt pumpáltak gazdaságaikba. Eleinte még óvatosan, a likviditáshiány oldására és a pénzügyi stabilitás helyreállítására, később mind inkább a gazdaság élénkítése, a foglalkoztatás növelése céljából. A visszafogott költekezési hajlam mellett a pénzteremtés nem fenyegetett inflációs veszéllyel, ezért a kamatcsökkentés határához érkezett jegybankok a monetáris lazítás nem szokványos módszereivel éltek. A 2013 tavaszán megújult vezetésű Magyar Nemzeti Bank a hazai monetáris politikát is ennek szellemében igyekszik a gazdasági növekedés szolgálatába állítani. Ma még a fejlett országokban sem lehet világosan látni a válságkezelésre alkalmazott nem konvencionális jegybanki eszközök középtávú hatásait, és még nehezebben mérhető fel ennek eredményessége és kockázata Magyarországon, ahol a gazdaság sok szempontból eltérő helyzetben van.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E52, E58.

 

Az európai konjunktúrakutató intézetek véleménye a 2014-es év kilátásairól

NAGY KATALIN – VAKHAL PÉTER

Az Európai Konjunktúrakutató Intézetek Szövetsége (AIECE) évente két jelentést ad közre az európai növekedési kilátásokról. A legutóbbi jelentésben a kutatók az euró zóna enyhe export- és beruházásvezérelte 1 százalék körüli növekedését jelezték előre 2014-re, mérsékelt inflációs környezet mellett. Ugyanakkor a bővülés idén is elmarad a potenciális rátától, hosszú távú fenntarthatósága igencsak kérdéses. A legnagyobb kockázatot továbbra is a magas, helyenként tovább emelkedő adósságszintek, valamint a nyersanyagárak volatilitása jelenti. A kutatók többsége szerint elkerülhetetlen az integráció további mélyítése, amelyben minden EU-tagállamnak részt kell vennie.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E30, E60.

 

A közös európai adásvételi jog és a bécsi vételi egyezmény

SZABÓ SAROLTA

Jelen tanulmány az Egyesült Nemzetek Áruk nemzetközi adásvételéről szóló egyezmény (bécsi vételi egyezmény, 1980) és a 2011. október 11-én közzétett közös európai adásvételi jog (CESL) tervezete közötti kapcsolatot vizsgálja, és megkísérli összehasonlítani a két jogeszközt. Nem kétséges, hogy a határon átnyúló kereskedelmi célú adásvételi szerződésekre egy uniós jogi instrumentum elfogadása egy új, regionális jogeszközt teremtene a tagállamok eltérő nemzeti jogai és a nemzetközi adásvételi egyezmény között. Kérdéses, hogy az üzleti világ preferálja ezt, vagy sem? Ezért is különösen fontos, hogy az olyan főbb különbségek a bécsi vételi egyezmény és a CESL között, mint a célkitűzések, az opt-in és opt-out megközelítés, az alkalmazási kör és az egyes konkrét rendelkezések minél alaposabb elemzésre kerüljenek.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K120 – Contract Law; K330 – International Trade Law.

Kategória: 2014. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2013/11-12

Tulajdonosi szerkezet és vállalati teljesítmény – a Pick esete

FENYŐVÁRI ZSOLT – VOSZKA ÉVA

Az elmúlt években ismét egyre több cég cserélt gazdát. A mozgás nemcsak az állami és a magántulajdon között, hanem az utóbbi körön belül is felgyorsult – részben piaci okok miatt, a válság hatására, de részben a vagyonok újraelosztásának vállalkozói törekvését felkaroló vagy éppen kezdeményező kormányzati politika következtében. E folyamatok értékeléséhez is adalékkal szolgálhat egy fordulatos történet, ami egyrészt árnyalja a tulajdonlás jellegéről alkotott közkeletű képet, másrészt plasztikusan mutatja a részvényesi szerkezet változásának a vállalat működésére gyakorolt hatását.

Journal of Economic Literature (JEL): G 34, L25, L 66.

A szuverén vagyonalapokról

BIEDERMANN ZSUZSÁNNA

A szuverén vagyonalapok állami tulajdonban lévő befektetési alapok, amelyek konkrétn makroökonómiai célokat szem előtt tartva egy bizonyos ország elkülönített vagyonának kezelését végzik. Mivel egyre jelentősebb tőkeállománnyal rendelkeznek, tevékenységük, befektetési stratégiájuk iránt is megnőtt az érdeklődés. Bár a válság során nagyrészt stabilizáló befektetéseik voltak, korántsem homogén csoportról van szó. Létrehozásuk célját, működésük transzparenciáját, menedzsmentjük elszámoltathatóságát tekintve nagyban különböznek egymástól. Megítélésük ellentmondásossága protekcionizmushoz vezethet a befektetési célországokban, recesszióhoz a világgazdaságban, ezért a jelenleg érvényben lévő, nem kötelező santiagói elvek pontosításra szorulnak.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E58, G15, G23, G28.

Az USA Aid for Trade politikája

UHRIN ÁKOS – SCHUSZTER TAMÁS

Az Amerikai Egyesült Államok – a világ legnagyobb bilaterális donor országaként – több szempontból is kiemelt szerepet tulajdonít a nemzetközi segélyezésnek, így az amerikai külpolitika egyik fontos alappillérének tekinthető. Ennek ismeretében adódik a kérdés: az USA komplex segélyezési mechanizmusában az Aid for Trade – mint relatíve új típusú, kereskedelemspecifikus segélyezési rendszer – keretében juttatott segélyek mozgása mögött milyen érdekek húzódnak meg, és a vizsgált motivációk összhangban vannak-e az Aid for Trade alapvető célkitűzéseivel és gyakorlati megvalósulásával. A program központi célja ugyanis a fejlődő, de leginkább a legkevésbé fejlett országok helyzetének javítása a nemzetközi kereskedelembe történő beemelés segítésével. A felvetett kérdések megválaszolásához a szerzők a leíró statisztika, az egyutas varianciaanalízis és a korrelációszámítás statisztikai eszközrendszerére támaszkodva empirikus elemzést végeztek a 2002–2010 közötti időszakra, 133 segélyre jogosult ország bevonásával. A segélyezési csatorna motivációinak kiértékelése alapján megállapítható, hogy több esetben az Aid for Trade eredeti célkitűzései és azok gyakorlati megvalósulása között ellentmondás fedezhető fel. Ez pedig alapjaiban rengeti meg az Aid for Trade célrendszerét és prioritásait.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13, F35.

Jogesetek az uniós állami támogatási jog köréből

VÖRÖS IMRE

A 2008 óta tartó világgazdasági válság egyenes következménye, hogy az uniós tagállamok – beleértve Magyarországot is – egyre gyakrabban nyúlnak az állami támogatás eszközéhez. A tagállamok így próbálnak gazdaságtalanul termelő vállalatokat – és ezzel egyetemben természetesen munkahelyeket – megmenteni. A tagállamok által a vállalatoknak nyújtott támogatások a verseny torzításának egyik fajtáját képezik, így a hazai gyakorlat vonatkozásában a Malév esete intő példa lehet azokban a támogatási ügyekben, melyekben önkormányzatok kísérelnek meg különböző technikával vállalatokat életben tartani (pl. pápai húsüzem támogatása). Az uniós jogba ütköző támogatást ugyanis vissza kell fi zetni, ami végül a támogatásban részesülő vállalat gyors csődjéhez is vezethet. Az alábbi tanulmány az állami támogatások uniós szabályait az Európai Bíróság gyakorlatán keresztül mutatja be. Ennek során elemzi a termőfölddel összefüggő korábbi uniós gyakorlatot, amelyhez kapcsolódva külön kitér a jelenleg folyamatban lévő C-121/10. Bizottság kontra Tanács ügyre is.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K21 Antitrust Law; K29 Other.

Kategória: 2013. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2013/9-10

Menekülés Keletre?
Termelési tevékenységek relokációja Magyarországra és Magyarországról a válság idején
HUNYA GÁBOR – SASS MAGDOLNA

A termelésáthelyezések révén jelentős változások mennek végbe a nemzetközi munkamegosztásban. Magyarország mindeddig nettó kedvezményezettje a relokációknak: jóval több beruházási projekt és munkahely érkezik Magyarországra, mint amennyi elmegy tőlünk. A cikk alapját egy speciális adatbázis képezi, amelynek elemzése révén képet kaphatunk arról, hogy mely vállalatok relokálnak, milyen ágazatokban valósulnak meg leginkább a relokációk, és melyek azok a külföldi helyszínek, amelyek érintettek a Magyarországra vagy Magyarországról megvalósított termelésáthelyezésekben. A cikk külön foglalkozik a válság lehetséges hatásával a relokációk alakulására. Eredményeinket összevetjük a szakirodalom következtetéseivel is.

A nyitott innováció szerepe a gazdasági felzárkózásban
BÉZA DÁNIEL – KÁLLAY LÁSZLÓ

Magyarország – bár több fejlett országokat tömörítő nemzetközi szervezet tagja – felzárkózó, vagy inkább felzárkózásra törekvő országnak tekinthető. Az Európai Unió kemény küzdelmet folytat azért, hogy megőrizze nemzetközi versenyképességét, miközben Magyarország uniós tagságának első tíz évében nem tudta mérsékelni a fejlett uniós tagországokkal szembeni lemaradását. A felzárkózás és a gazdasági fejlődés ütemét meghatározó komplex tényezők egyike az innovációs teljesítmény. Cikkünkben azt a kérdést vizsgáljuk meg, hogy az innovációs folyamatban betöltött lehetséges szerepek hogyan befolyásolhatják a felzárkózási esélyeket. Véleményünk szerint a relatív gazdasági fejlettség változásához az értéklánc korai, magas hozzáadott érték termelésére esélyt adó szakaszában kell növekednie a hazai aktorok részesedésének. Több kutatás eredményei is arra a következtetésre vezetnek, hogy a nemzetközi cégek magyarországi leányvállalati csak nagyon korlátozott mértékben tudnak hozzájárulni a hazai innovációs teljesítmény fokozásához. Azokat a kompetenciákat, amelyek versenyképességüket meghatározzák, sokkal nagyobb mértékben tartják meg a vállalati központokban, mint a gyártást, a kereskedelmet és a támogató szolgáltatásokat. Ennek megfelelően a technológiafejlesztési tevékenység általában az anyaországban valósul meg. Amellett érvelünk, hogy a nyitott innováció terjedése új esélyeket jelent a kis nyitott gazdaságú országok innovátorai számára. Az innovációs folyamat lehetséges forgatókönyvei között egyre nagyobb súllyal jelenik meg a szellemi tulajdon vagy az azt magában foglaló cég értékesítése nagyvállalatok számára. A nemzeti innovációs politikáknak az egyetlen vállalat keretei között véghezvitt innováció mellett a nyitott innováció lehetséges formáit is ösztönözni, finanszíroznia érdemes.

A nemzetközi kereskedelem hatása a kibocsátáselszámolási módszertanra Kína példáján keresztül
CSUTORA MÁRIA – VETŐNÉ MÓZNER ZSÓFIA

A fokozódó globális kereskedelem és klímaváltozás korában az üvegházhatású gázok elszámolásakor rendkívüli jelentőségű a nemzetközi kereskedelem hatásának figyelembevétele. A fejlett országokban az importált termékek növekvő fogyasztása következtében szétválik a termékek előállítása és fogyasztása során keletkező haszon, illetve a termék előállítása során keletkező üvegházhatású kibocsátásokért vállalt felelősség. A cikk bemutatja a jelenlegi kibocsátáselszámolási módszertanok alkalmazásának előnyeit és hátrányait, majd egy olyan új módszertant javasol, amely a megosztott felelősség elvére épül – figyelembe véve a nemzetközi kereskedelem hatásait. A szerzők a kínai export példáján empirikus eredményekkel támasztják alá a módszertan jelentőségét. A javaslat lényege, hogy egy termék előállítása során keletkező üvegházhatású gáz kibocsátásának anyagi inputokhoz kapcsolódó részét a terméket importáló országhoz számoljuk el, a hozzáadott érték előállításához kapcsolódó kibocsátásokat a termelő országhoz. Így a termékek előállítása során keletkező kibocsátások, valamint a gazdasági és fogyasztói hasznok nem válnak szét egymástól.

Milyen erőfeszítéseket tesznek a hazai kis- és középvállalatok a versenyszabályoknak való megfelelés érdekében? Egy empirikus kutatás eredményei
NAGY CSONGOR ISTVÁN

A tanulmány a hazai kis- és közepes vállalkozások gyakorlatát elemzi a versenyjogi szabályok betartása/betartatása (a versenyjogi megfelelés) területén. A kutatás a hazai kis- és közepes vállalkozások által a versenyjogi kockázatok csökkentése érdekében alkalmazott módszereket vizsgálja, valamint elemzi, hogy milyen szempontok határozzák meg ezeknek a megfelelési eszközöknek az alkalmazását.

Kategória: 2013. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI MIGRÁCIÓ (HUSK/1101/1.2./0171) PROJEKT HÍREI

2015. szeptember 4-én az 53. Közgazdász Vándorgyűlésen Nagy Katalin és Székács Tamás tart előadást a projektről és annak eredményeiről.

A program megtekintéséhez kattintson ide

FELHÍVÁS 1%

A KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány az alábbi kéréssel fordul a honlap látogatóihoz illetve olvasóihoz: Éves személyi jövedelemadójuknak 1%-át fordítsák a közgazdasági kutatás, illetve a Külgazdaság folyóirat támogatására. Adóbevallásuknál kedvezményezettként jelöljék meg a:

KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítványt
Adószámunk: 19659963-2-42

A felajánlásokat az immár közhasznú szervezetként működő Alapítvány alapcéljainak ellátására kívánja fordítani, s a törvényben előírt kötelezettségénél fogva az adományokkal a nyilvánosság előtt el fog számolni.

Minden további kérdésére szívesen válaszolunk:

Nagy Katalin
ügyvezető igazgató
E-mail: katalin.nagy@found.datanet.hu,
katalin.nagy@kopint-tarki.hu
Tel.: 309-2644

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A jogszabály adta lehetőségekkel élve sokan utalták át 2013. évi személyi jövedelemadójuk 1 százalékát a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány javára.
A kapott 58 549 forintot tanulmányi ösztöndíjak kifizetésére fordítottuk.

A 2014. évi személyi jövedelemadó 1 százalékából összesen 71 663 forint gyűlt össze.

Az adó 1%-ának felhasználásáról szóló 2014. évi tájékoztató megtekintéséhez kattintson ide

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik Alapítványunkat támogatásra érdemesítették!
Az Alapítvány kuratóriuma